Agrár

A fogyasztással együtt esik vissza a termelés

A KSH adatai szerint a hazai fejes káposzta megtermett mennyisége ebben az évtizedben 2017-ben volt a legkisebb. A döntően szabad földön termesztett káposztafélék fogyasztása évről évre csökken, ennek oka, hogy veszítettek a hagyományos téli vitaminforrás-szerepükből – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci jelentésében.

A fogyasztás csökkenése együtt jár a kereslet lanyhulásával, ami a termelés mérséklődését okozza. Ezért fontos a fogyasztás ösztönzése, hogy a káposzta a tudatos, a hazai terméket kereső fogyasztók látókörébe kerüljön, hiszen a káposztafélék egészségesek, élettani szempontból fontos tápanyagokat tartalmaznak.

A fejes és a vörös káposzta magyarországi külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben:

  • az 3,5 ezer tonnát ért el,
  • míg a külpiacokra 2,5 ezer tonna került.
  • Az idei év első fél évében a behozatal 15 százalékkal, 1,91 ezer tonnára csökkent.

    A káposzta termesztésében lényegesen elkülönül a korai vagy primőr, illetve a szabadföldi termesztési mód, ennek megfelelően számottevő eltérés mutatkozik a termelői árban is.

    Fotó: MTI/Ujvári Sándor

    Az idei évben a Budapesti Nagybani Piacon a 16. héten jelent meg a primőr fehér fejes káposzta, a tavalyinál 38 százalékkal magasabb áron. Ez a kilónkénti 450 forintos kezdőár az akkor még kapható 2017-es betakarítású 77 forintos árnál lényegesen magasabb volt.

    Néhány héttel később, a 22. héten jelent meg a kínálatban a primőr vörös káposzta, amelynek piacra lépési ára 280 forint volt, ez 8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a párhuzamosan értékesített 2017-es terméknél pedig 33 százalékkal volt drágább.

    A primőr fehér fejes káposzta ára az előző évihez képest 26 százalékkal, kilónként 260 forintra emelkedett. A primőr termék kifutása után a szabadföldi fehér fejes káposzta ára 77 százalékkal, 173 forintra nőtt.

    A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

    káposzta zöldségtermelés
    Kapcsolódó cikkek