Agrár

Továbbra sem tudják ellátni a feldolgozókat a hazai termelők

Kevesebb sertéshúst exportált Magyarország 2018 első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban, ráadásul alacsonyabb áron. A közeli piacokon nőttek az eladások, de nem tudták kompenzálni, hogy az Ázsiába irányuló export visszaesett az afrikai sertéspestis miatt.

Átalakította a hazai sertéstermékek exportjának szerkezetét és módosította célpiacait az afrikai sertéspestis (ASP) tavaly áprilisi magyarországi (bár csak a vadállományban észlelt) előfordulása – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből, amely a tavalyi év első tíz hónapjának tényszámait mutatja be. Az intézet a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva kifejti, hogy Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018-ban a vizsgált időszakban az egy évvel korábban a külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva.

A legtöbb sertést Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia vá­sá­rolta Magyarországról, Romá­niába több mint a kétszeresére nőtt a kiszállítás. Ausztria 5, Hollandia 9 százalékkal több sertést vásárolt az országból, míg Szlovákiába 30 százalékkal kevesebbet szállítottak.

Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. A legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Csehország volt. A Szlovákiából vásárolt sertés mennyisége 5, a Németországból érkezőé 12 százalékkal csökkent, míg Csehországból 71 százalékkal több disznó érkezett.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Eközben a sertéshúsexport mennyisége 7, értéke pedig 20 százalékkal csökkent 2018 első tíz hónapjában a 2017. január–októberi időszakéhoz képest.

A magyar exportőrök a legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították, ezekre a piacokra 27, 34, illetve 16 százalékkal emelkedett a kivitel. Ezzel szemben az ázsiai piacokon drasztikus volt a visszaesés, nyilvánvalóan a vaddisznókban megjelent ASP miatti kereskedelmi korlátozások következtében. A visszaesés Kína esetében 76, a japán piacon 68 százalék volt.

A sertéshúsimport mennyisége ugyanakkor 11 százalékkal nőtt, míg értéke 1 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban.

Az AKI a vágósertés decemberi termelői árait is közölte: ezek szerint hasított meleg súlyban számolva, áfa és szállítási költség nélkül, kilogrammonként 444 forint volt a sertésár, ami 2 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A feldolgozói átadási árak eközben emelkedtek: az intézet adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 4,4 százalékkal volt magasabb 2018 decemberében 2017 azonos hónapjához viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj és a sertéscomb fogyasztói ára egyaránt 1 százalék körüli mértékben csökkent ugyanebben az időszakban.

Az Európai Bizottság decemberben megjelent előrejelzése szerint az unió sertéshústermelése 23,8 millió tonna körül alakulhat 2024-ig, majd kissé csökkenve 23,6 millió tonna lehet 2030-ra. A szakértők a közösség sertéshústermelését 23,77 millió tonnára becsülik az idén, 1 százalékkal kevesebbre a 2018. évinél.

Az unió sertéshúsexportja 2,42 millió tonna lehet 2019-ben, ez csaknem 8 százalékos csökkenés a 2018. évi mennyiséghez képest, ugyanakkor 2,66 millió tonna fölé emelkedhet 2030-ra. A szakértők a sertéshúsimportban jelentős bővülésre számítanak: a 2018. évi 16 ezer tonnáról 19 ezer tonnára emelkedhet az idén, majd 24 ezer tonnára ugorhat a behozatal 2020-ra, tíz évvel későbbre pedig már 44 ezer tonnáról szól az előrejelzés.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

afrikai sertéspestis húsexport sertés AKI
Kapcsolódó cikkek