Rendkívüli volt a növénytermesztés szempontjából az első féléves időszak: a több mint két hónapig tartó aszály és a tavaszi fagyok komoly veszteséget okoztak a várható termésmennyiségekben; a csapadék későn érkezett, és a mostani esőzések hevessége is károsítja néhol a növényeket – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke ismertette, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hóborítás, és az enyhe idő miatt a kórokozók, kártevők is alig pusztultak.
A tavasz is a szokásosnál korábban érkezett meg, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet az őszi vetésű kultúrák meg is sínylettek.
A napokban 30-80 mm közötti eső érkezett,
ez azonban lokálisan, több helyen óránként 20-30 milliméter körüli intenzitással,
amely néhol már károkat okozott.
Az eső a hosszabb érési idejű gabonák szemtelítődésében még segíthet, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kiesés is várható.
Búzából közepes termésre van kilátás.
Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit nehezítette az esőzés.
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.
A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás.
Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből.
A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.
A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében
az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények.
Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait – jegyezte meg.
