A mezőgazdasági termelői árak 2020-ban 7,4, a ráfordítások árai viszont mindössze 0,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mezőgazdasági termelői árindex és ráfordítási árindex hányadosából adódó agrárolló értéke 2020-ban 106,4 százalék volt, azaz 2019-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak.
Ez azt jelenti, hogy az agrárolló a 2019. évi kisebb után tavaly nagyot nyílt, tehát javulhat a gazdák jövedelmi helyzete
– mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
Ez azonban egyoldalú megközelítés, hiszen közben a mezőgazdaság által megtermelt áru mennyisége 2,1 százalékkal csökkent – tette hozzá. Szerinte azt is érdemes figyelembe venni, hogy ezek mögött az átlagok mögött hatalmas hullámzások vannak. A koronavírus-járvány hatását az agráriumban az afrikai sertéspestis és a baromfiállományt megtizedelő madárinfluenza is fokozta, miközben a nemzetközi piacokat sokszor hangulati elemek mozgatták, az időjárás pedig csökkentette a termés mennyiségét.
A szántóföldi növények egyébként igen jelentős tavalyi áremelkedése az utolsó negyedévben gyorsult fel, és a sertésárak sem zuhantak az év egészében, csak áprilistól. Az időjárás tavaly is fagyokkal tizedelte meg például a gyümölcstermést, és aszállyal zsugorította a növénytermesztők hozamait. Ennek következményeként a gyümölcsök 31 százalékkal drágultak meg. Az almáért például 48, a szilváért 54, az őszibarackért 49 százalékkal fizettek többet a felvásárlók.
Amikor a KSH adatai alapján próbáljuk a 4,1 százalékos kibocsátásnövekedést értelmezni, és megérteni a mezőgazdaság 2020-as helyzetét, tudnunk kell, hogy az áremelkedések vitték a hátukon az évet
– mondta Fórián Zoltán. Mint hangsúlyozta, az áremelkedés csak a legritkább esetben függ a hazai termeléstől, sokkal inkább nemzetközi folyamatok leképeződése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelői árindex nyolc éve nem nőtt akkorát, mint 2020-ban, amit pedig leginkább a gabonafélék árának év végi felfutása okozott. Ez állt az éves átlagos 8,6 százalékos emelkedés mögött is, de Fórián Zoltán szerint ez a szám megtévesztő, hiszen a felfutó szakasz ma is tart, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta az állattartókat és a feldolgozóipart.
Az, hogy a sertés ára tavaly 1 százalékkal esett, meglehetősen keveset mond, hiszen a márciusi 542 forintról decemberre 357 forintra zuhant kilogrammonként, ami egyharmados esés.
Mivel hasonló példákat lehetne sorolni arról is, hogy mi áll a baromfiszektor árainak 1,1 százalékos mérséklődése vagy a vágómarha árának 3,6 százalékos éves átlagos növekedése mögött, nem szabad pusztán az árak átlagos változása alapján megítélni a mezőgazdaságban zajló folyamatokat
– mondta.
A ráfordítások 0,9 százalékos áremelkedése mögött is ott van például a beruházások árszínvonalának 6 százalékos emelkedése. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszintje 7,2, a gépberuházásoké 5,4 százalékkal nőtt. A fejlesztések felívelőben vannak, amit sokan keményen megéreztek a zsebükön. Csak azok élvezhették az év végén felfutó gabona- és olajnövényárak előnyeit, akik tudták tárolni a terményüket. Így nem véletlenül emelkedik a beruházási hajlandóság a mezőgazdaságban. „A piaci verseny kihívásai is a hatékonyság növelésére késztetik a gazdálkodókat – mondta Fórián Zoltán –, az árhullámzás viszont spekulációra, a legjobb eladási pozíciók megtalálására ösztönöz.”
