A tavalyinál bő másfélszer több kacsa és majdnem 40 százalékkal több liba felvásárlását tervezik a baromfipiacon, és a mennyiség összességében is több mint 12 százalékkal bővülhet.
Ilyenkor a tervezett mennyiségek mindig tartalmaznak egy kis optimizmust, de szerintünk is van esély a növekedésre, és a baromfitermelés elérheti a 2019-es szintet
– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. A tavalyi madárinfluenza-járvány megtépázta a víziszárnyas-ágazatokat, az idei tervekben ezek visszaépülése a leglátványosabb elem.
Aggasztó azonban, és akár meg is változtathatja a várt pozitív trendet a baromfitakarmány-árak emelkedése, a tápok máris 10-20 százalékkal drágultak a terméktanács adatai szerint.
A takarmány az élő állat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki, ezért az áremelkedés nagymértékben növeli a termelési költséget, ráadásul a fennmaradó egyharmadnyi költségrészben is van dráguló elem, például a munkabér.
Egyre több európai országban növekvő gond a madárinfluenza, már egyfajta élőállat-hiány kezd kialakulni az Európai Unióban. Ha Magyarország meg tudja tartani a többi uniós országhoz képest viszonylag madárinfluenza-mentes állapotot – hiszen itt csupán két kitörés volt, míg Franciaországban kevés híján háromszáz –, akkor a piaci körülmények a készletek leolvadása után kedveznének a magyar baromfitermelőknek. Ám az még nem látható, hogy ez a kedvező állapot – ha fennmarad az európainál kedvezőbb hazai madárinfluenza-helyzet – mikor és mely termékpályákon alakul ki.
Egyelőre készleten van a Covid–19-járvány miatt leállt HoReCa-szektorból kiszorult árumennyiség, még mindig vannak például olcsó lengyel mellfilészállítmányok. Annyi alapanyag azonban nem lesz sem Lengyelországban, sem Németországban, amennyire számítottak.
Ez akár élőállat-igényt is generálhat, aminek már van is jele: az utóbbi napokban nőtt a pulyka felvásárlási ára. A magyar termelők remélik, hogy ugyanez történik majd a többi termékpályán is, és ezt ki is tudják használni.
Az uniós országokba csupán a madárinfluenzás kitörések közvetlen körzetéből nem szabad baromfiterméket szállítani, így az eddigi két eset – egy Komárom-Esztergom és egy Bács-Kiskun megyei – nem befolyásolja számottevően az exportlehetőségeket. Már egyes unión kívüli országok is hasonlóan járnak el.
A baromfiárakra hathatnak a sertéspiaci események is. Emelkedik a sertéstakarmány ára, ráadásul az átvételi árak jó ideje lejtőre kerültek. Az olcsó sertés csökkentheti a pulyka- és a csirkehús iránti keresletet, korlátot szabva az áremeléseknek.
Pedig minden bizonnyal hamarosan árat kell emelni, ugyanis a költségek növekedését az aktuális átvételi árak már nem tudják lekövetni
– véli Csorbai Attila. Az ágazati szereplők első körben a hatékonyságukat próbálják javítani, de a túléléshez magasabb árakra is szükség van. Szóba jöhet az állami segítség is, amelynek ki kellene terjednie a teljes állattenyésztésre, az árak azonban nem támogathatók, a tenyésztésszervezés megsegítése pedig például a baromfitenyésztőknél kevésbé lenne hatásos. Csorbai Attila úgy látja, érdemes lenne megfontolni a munkahely-megtartó támogatások átmeneti bevezetését az állattenyésztésben is.
