Trafikbombát robbantott Vitézy, rászállna a több tízmilliárdos dohányüzletre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy teljes körű felülvizsgálatot rendel el a kormány a koncessziós rendszerben. Ez érinteni fogja a trafikok és a kaszinók szerződéseit is áttekintik. Mint mondta, a dohánykoncesszióknál minden trafikszerződés terítékre kerülhet, vagy a Nemzeti Dohányboltok is nagyitó alá kereülhetnek Vitézy szerint a cél a közpénzek védelme, valamint annak megakadályozása, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők vagy nagy koncessziós hálózatok verseny nélkül jussanak jelentős profitot termelő állami jogosultságokhoz.
Hogyan alakult ki a dohánykoncessziós rendszer?
A nemzeti dohánykoncessziós rendszer jogi alapját egy 2012-ben elfogadott törvénnyel teremtette meg a Fidesz-kormány idején az Orsszággyűlés. Ez a jogszabály a dohánytermék-kiskereskedelmet állami monopóliummá tette: a törvény szerint a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólag az állam hatáskörébe utalt tevékenység, amelyet az állam koncessziós szerződéssel engedhet át meghatározott időre.
A rendszer ténylegesen 2013. július 1-jén indult el: ekkor kezdtek működni a ma ismert Nemzeti Dohányboltok, és ezzel egy zárt, engedélyköteles értékesítési csatorna váltotta fel a korábbi, sokkal szélesebb bolthálózatot. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) visszatekintése szerint 2013 előtt több mint 40 ezer kiskereskedelmi egységben lehetett dohányárut venni, a 2013-as indulással viszont ezt felváltotta a trafikmodell.
Hogyan alakultak meg az első nemzeti dohányboltok?
Az első trafikjogokat nyilvános koncessziós pályázaton osztották ki. A már említett 2012-es dohánytörvény ma is rögzíti, hogy az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot ír ki, és minden egyes jogosultságra külön pályázatot kell kiírni. Az első nagy kör eredményét 2013 áprilisában hirdették ki: a korabeli beszámolók szerint 5 415 dohánybolt nyílhatott 2013. július 1-jével. Ez volt az a pont, amikor a dohány-kiskereskedelem a korábbi bolti, benzinkúti, újságos és vegyesbolti modellből átkerült a koncessziós trafikokba.
Mi volt a rendszer deklarált célja?
A törvényalkotók indokolása szerint a fő cél a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása volt: a dohánytermékek széles körű hozzáférhetőségének és láthatóságának korlátozása, illetve az, hogy a fiatalkorúak ne férhessenek hozzá dohánytermékhez. A törvény szövege külön kiemeli, hogy dohánytermékeket fiatalkorúaknak értékesíteni tilos, és a termékeket elzárt módon kell forgalmazni.
A rendszer másik lényegi eleme a zárt értékesítési csatorna lett: a dohánytermék-kiskereskedelem főszabály szerint kizárólag dohányboltban folytatható.
Ki nyithat ma Nemzeti Dohányboltot?
Ma sem lehet egyszerűen „trafikot nyitni” úgy, mint egy átlagos üzletet. Ehhez alapvetően két dolog kell:
- érvényes dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós jogosultság,
- hatósági engedély a tevékenység végzésére.
A hatályos szabályozás szerint dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az EU-ban vagy az EGT-ben székhellyel rendelkező egyéni vállalkozó, illetve olyan gazdasági társaság végezhet, amelyben legalább egy természetes személy tag – a koncesszió jogosultja – korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. Ehhez az SZTFH engedélye is szükséges. A dohánybolt nyitásának engedélyezéséről a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Zrt.) pályázati rendszerben döntött, a szerződést a kereskedők a 100 százalékos állami tulajdonban levő Zrt.-vel köthették meg.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
- új jogosultságot főszabály szerint pályázaton lehet szerezni;
- a nyertes pályázóval az állam koncessziós szerződést köt;
- a koncessziós szerződés alapján lehet kérni a hatósági engedélyt;
- a dohánybolt csak az engedélyezett helyen és feltételekkel működhet.
A törvény szerint a pályázatot úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésének időtartama 20 év legyen. Ez különösen fontos most, mert a 2013-ban indult első nagy koncessziós kör szerződései elvileg a 2030-as évek elejéig hatályosak lehetnek, hacsak nem szűnnek meg korábban vagy nem módosítják a szabályokat.
Fontos megkötés volt az is, hogy hány dohánybolt lehet egy településen. A törvény lakosságszámhoz köti az átengedhető jogosultságok számát. A szabály lényege, hogy településmérethez kötötték a jogosultságok számát: legfeljebb négyezer lakos esetén i trafikjog, az efeletti lakosságszám esetében a lakosságszámot 4000-rel osztják, majd felfelé kerekítik. Városrészekre tagolt városoknál a törvény a kerületet kezeli települési egységként.
Egy ember hány trafikot birtokolhat, mit vizsgálhat Vitézy?
A törvény tartalmaz koncentrációs korlátot is: egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt koncessziós szerződés lehet hatályban. Emellett olyan településeken, ahol több jogosultság van, egy személy nem birtokolhatja az összes jogosultság több mint kétharmadát.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piacon ne alakulhattak volna ki nagyobb hálózatok: több szereplő családi, céges, franchise- vagy tulajdonosi kapcsolatokon keresztül több trafik működéséhez is kötődhetett. Ez az a pont, amelyre Vitézy Dávid mai bejelentése is utalhat, amikor a politikusokhoz, családi körökhöz vagy nagy szereplőkhöz köthető trafikportfóliók áttekintéséről beszél.
A trafikmodell indulása óta visszatérő vita, hogy a rendszer valóban a fiatalkorúak védelmét és a kisvállalkozók megerősítését szolgálta-e, vagy közben egyes körök kiemelt üzleti lehetőséghez jutottak. A mai bejelentésben említett „minden trafikszerződés áttekintése” ezért felttelezhetően nem egy szakpolitikai kérdés, hanem inkább vagyongyarapodást és esetleges korrupciós ügyeket próbálnak majd feltárni.
Nem kis pénzről van szó
A dohánykoncessziós rendszer éves szinten mintegy 1200–1300 milliárd forintos fogyasztói piacot, 120–160 milliárd forintos bruttó trafikárrés-tömeget, évi 10 milliárd forint körüli dohányboltellátói profitot, valamint több száz milliárdos állami adóbevételt mozgat. Ezért lehet politikailag is kiemelten érzékeny, hogy kik, milyen feltételekkel és milyen kapcsolati hálón keresztül jutottak trafikjogokhoz. Egyébként a dohánytermékek árának jelentős része adó. Korábbi adatok szerint 2022-ben a dohányáruk után 476 milliárd forint jövedéki adó folyt be. Egy 2025 végi adat szerint 2024 november végéig már 513,1 milliárd forint dohánygyártmányok utáni jövedéki adóbevételt regisztráltak. Ehhez jön még az áfa, ezért a teljes költségvetési bevétel a szakmai becslések szerint akár 700–800 milliárd forintos éves nagyságrend is lehet.
Teljesen átalakulhatnak a trafikok
A Világgazdaság korábban megírta, hogy a siófoki polgármester jogalkotási kezdeményezéssel fordult Csatári Ernő országgyűlési képviselőhöz, hogy a dohányboltokra is vonatkozzanak az önkormányzati alkoholeladási korlátozások. A városvezető szerint meg kell szüntetni a trafikok kivételezett helyzetét.
