BUX 51,511.74
+0.11%
BUMIX 4,335.66
+0.26%
CETOP20 2,344.48
0.00%
OTP 17,610
+0.63%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.27%
0.00%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,600
+1.27%
RABA 1,505
-0.33%
0.00%
+0.59%
+2.25%
+0.70%
-0.81%
-2.14%
+0.91%
-1.81%
-0.70%
OTT1 149.2
0.00%
+2.10%
MOL 2,458
-0.08%
+5.08%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+0.86%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
+0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
+1.76%
0.00%
+0.49%
Forrás
RND Solutions
Agrár

Bővül az agrárpályázatok köre, de egyenlőtlen az elosztásuk

A Széchényi 2020 keretében a mezőgazdasági területek és az állattartás fejlesztésére 1,19 ezer milliárd forintot fizettek ki közel 35 ezer nyertesnek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében elemezte a közvetlenül kifizetett agrártámogatásokat és azok megoszlását az arra jogosultak között. A közvetlenül a termelőknek kifizetett EU támogatások még uniós szinten is meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el hazánkban (a jogosultak 1 százaléka kapta a támogatások 1/3-át).

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A palyazat.gov.hu adatai szerint 2015 és 2020 között

a Széchényi 2020 keretében a mezőgazdasági területek és az állattartás fejlesztésére 1,19 ezer milliárd forint támogatást fizettek ki összesen 35 ezer különböző nyertesnek.

Ennek 58 százalékát (689 milliárd forintot, nyertesenként 223 millió forintot) a nyertesek 9 százaléka (3087 társas vállalkozás) kapta. A nyertesek 90 százalékát kitevő gazdák és egyéni vállalkozók az összeg 40 százalékához (481 milliárd forinthoz, nyertesenként 15 millió forinthoz) jutottak, a fennmaradó 1 százalék (alapítványok, szervezetek, önkormányzatok és szövetkezetek) összesen 20 milliárd forintot kapott.

Vagyis a pályázati támogatások tovább növelték a gazdálkodók közötti különbségeket.

Ugyanakkor még a társas vállalkozásokon belül is erőteljes különbségek figyelhetők meg. Míg 2129 társas vállalkozás csak egyszer kapott támogatást (átlagosan 170 millió forintot), addig 556 kétszer (cégenként átlagosan 289 millió forintot), 235 cég háromszor (átlagosan 378 millió forintot/vállalkozás), 92 vállalkozás négyszer (átlagosan 538 millió forintot/cég), illetve 75 cég öt vagy többször kapott támogatást, átlagosan vállalkozásonként 377 millió forintot.

Mindezek következtében a társas vállalkozások között jelentős eltérések vannak a kapott támogatások összege szerint.

Miközben a cégek közel fele (1512 cég) a támogatások csupán 5 százalékhoz jutott (ami átlagosan 22 millió forintot jelentett), addig a támogatáshoz jutó társas vállalkozások 3 százaléka (102 vállalkozás) a támogatások 20 százalékát (átlagosan 1,34 milliárd forint) kapta.

A vidékfejlesztési támogatások a közvetlenül kifizetett EU-s támogatásokhoz hasonló mértékű koncentrációjának következménye, hogy kevés társas vállalkozás kezében összpontosul a magyar mezőgazdasági termelés oroszlánrésze.

Fotó: Shutterstock

Kérdéses, hogy ezeket a támogatásokat mekkora hasznossággal képesek ezen vállalkozások a termelés fejlesztésére fordítani. A jelentős koncentráció a kapott pályázati és termeléshez kötött támogatások terén nem valószínű, hogy a vidéki Magyarország népességmegtartó képességét jelentősen javítaná.

A GKI közleménye azzal zárul, hogy

a jelenlegi központosított pályázati rendszer helyett kistérségi (vagy még kisebb területre vonatkozó), integrált vidékfejlesztésre lenne szükség,

amelyben a helyi kezdeményezésű (szükséglet-orientált) fejlesztési programok nagyobb teret kapnak. A fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő, tudás alapú termelés-támogatás, jobban hozzájárulna a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez a falvakban, valamint segítene abban is, hogy a gazdálkodók piaci viszonyok között is képesek legyenek saját erőből jövedelmet termelni.

Kapcsolódó cikkek