Bár korábban elképzelhetőnek tűnt, hogy nem minden malomban lesz meg az új búzáig elegendő kenyérgabona-mennyiség, mára kiderült, van annyi, hogy a malmok az idei termés beérkezéséig folyamatosan dolgozzanak – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A malomiparban még tapasztalható némi készlethiány, ezért mostanában vettek búzát – a Hajdú Gabona is –, ezek a decemberi vásárlások már 100 ezer forintos tonnánkénti ár fölött történtek – fűzte hozzá, arra is emlékeztetve, hogy az aratás utáni induló ár 62 ezer forint volt. A malmok azért tudtak vásárolni, mert a szezon elején a piacon szokatlanul magas árat kínáló takarmánykeverők most szabadulnak a készleteiktől, mivel pedig a kukorica olcsóbb, jóval gazdaságosabb a keverékekbe tenni.

Fotó: Oláh Tibor / MTI

A cégvezető tapasztalatai szerint most megtorpant a piac, csak minimális mennyiségű exportkötésről hallani, és a tőzsde is visszatáncolt. Ezek alapján szerinte az is elképzelhető, hogy márciusban kissé mérséklődik a búza ára, de erre még korai lenne fogadni.

Lakatos Zoltán szerint

a malomipar próbálja utolérni a búza árát a liszt árának emelésével, de ez egyelőre nem sikerült.

Vannak cégek, amelyek még decemberben emeltek, mások ezt ebben a hónapban lépik meg. A malmok zsákos kiszerelésben a kilónkénti 145 forint körüli átadási árat próbálják megcélozni, ez körülbelül 10-12 százalékos áremelésnek felel meg.

A búzán kívül nagyon nagy mértékben érinti a malomipart, hogy az árampiacon gyakorlatilag megháromszorozódtak az árak. A cégeknek általában decemberig voltak áramkötéseik, az új feltételekkel szolgáltatott energia pedig például a Hajdú Gabonánál az eddigi éves 250 millió forintos kiadási tétel után az idén 800 millió forint lesz. Ezenfelül a minimálbér emelésének és az egyéb bérnöveléseknek, valamint a gáz drágulásának – a búzaár emelkedésével nem is számolva – minimum 10 forintos kilónkénti lisztáremelést kellene generálnia.

Elképzelhető, hogy a gabonafeldolgozók a probléma megoldásához az agrárminisztertől kérnek segítséget

– mondta Lakatos Zoltán. A szaktárca egyébként éppen a napokban jelentette be, hogy az ágazatban dolgozó kis- és középvállalkozásoknak, vagyis csaknem száztízezer mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásnak is elérhetővé vált a rezsicsökkentett energiaár.

Nehezíti a malmok helyzetét, hogy 100 kiló búza megőrlésekor 25 kiló olyan termék képződik – például korpa és pelyva –, amelyet el kell távolítani az őrleményből, és amelyért kilónként 15 forintnál többet nem lehet elkérni, vagyis a költségek növekedését a megőrölt búza háromnegyedéből keletkező termék árával kellene kompenzálni.

Jól jellemzi a gabona-termékpályán kialakult egyensúlytalanságot Lakatos Zoltán szerint az, hogy ha a Hajdú Gabona októberben eladta volna az akkor meglévő búzakészleteit, 400 millió forint nyereséget könyvelhetett volna el, ha pedig a raktáraiban lévő mennyiséget a szezon végéig dolgozva megőrli, az sem biztos, hogy azzal eléri a 20 milliós profitot.