Kiemelt segítséget kaptak a szőlő- és bortermelők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEredményes a borászokkal 2010 óta közösen folytatott munka, amely megteremtette a XXI. századi szőlő- és bortermelés alapjait – mondta sajtótájékoztatóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A tájékoztató apropóját az adta, hogy megjelent a „Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel” címet viselő kiadvány, amely összefoglalja az ágazatban 2010 óta meghozott intézkedéseket.
Feldman Zsolt utalt arra, hogy
a Covid–19-járvány miatti lezárások nehéz helyzetbe hozták a borágazatot, de a kormányzat ebben az időszakban nyújtott 13 milliárd forintos többlettámogatása
– amelyet főként a kisebb ágazati szereplőkhöz juttatott el – átlendítette a kritikus időszakon a szőlészeket és a borászokat.
Az államtitkár fontos mérföldkőnek nevezte a hegyközségi rendszer 2012-es megújítását, valamint az új bortörvény elfogadását. Mint fogalmazott:
nagy eredmény, hogy az importbor problémáját megszüntették. (A kiadványban erről úgy fogalmaznak, hogy 2011-ben 790 ezer hektoliter volt a borimport, 2021-ben pedig továbbfeldolgozás céljára már nem hoztak be Magyarországra bort.)
Új termelői együttműködési formák is kialakultak ebben az időszakban, a szőlőtermő területek megújítására pedig 75 milliárd forint támogatáshoz juthattak a termelők. Ezenkívül is egy sor fejlesztési forrás áramlott a szőlő- és borágazatba, a 2021-ben meghirdetett géptámogatás keretében például több száz szőlőtermelőnek nyílik gépesítési lehetősége – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a borászatok fejlesztésére az elmúlt két évben
30 milliárd forint értékű forrást nyerhettek el a pályázók – főként a kisebb borászatok. A termelők is fontosnak gondolják a fenntarthatóságot, amit jelez, hogy a 61,8 ezer hektáros szőlőtermű területből 37 ezer hektárt jelentettek be az agrár-környezetvédelmi (AKG) programba.
Nincs még egy olyan agrártermékpálya, amelyiknek ilyen, az ágazati szereplőket átfogó önkormányzata lenne, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), mondta Légli Ottó, a szervezet elnöke. A HNT-elnök úgy látja, a szőlészeknek és a borászoknak van elképzelésük a jövőről, és bár egy sokszínű és kreatív társaság, a főbb irányokat tekintve azonos célok mozgatják őket. Ebben élvezték és jelenleg is bírják a 2010 óta regnált kormányok támogatását, sőt, sok esetben nem is tudtak élni minden lehetőséggel – fogalmazott.
