ÁSZ: nőtt az agrártermelékenység, de messze még az uniós átlag

A járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági krízis felértékelte a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Az esetleges élelmiszerhiány kialakulásának kockázata ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára, valamint a termelékenység javítására – írja elemzésében az ÁSZ. A Covid-19 világjárványban fellépő logisztikai és szállítási problémák, valamint a termelési láncok sérülése a mezőgazdaságot is kedvezőtlenül érintették. 

Magyarország természeti adottsága a kiterjedt termőterület, ezért a mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában – áll az elemzésben. Nem csak a foglalkoztatásban meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá az élelmiszeripar alapvető beszállítója. A mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben hazánkban az uniós átlaghoz képest magasnak mondható. Az elemzett időszakban (2010-2020)

a mezőgazdaság folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az ágazatnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása meglehetősen alacsony (-0,9 és +0,6 százalékpont közötti) volt.

Az ágazat munkaerő termelékenysége megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2 százalékát érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése álltak. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett, a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás azonban önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen művelési és/vagy fejlesztési tevékenységet a gazdáktól. A 2021-2027. évekre kialakított közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.

A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 milliárd forint közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés feltárta, hogy 

az exportban azonban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. 

Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek termelésében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.