Az Alföldön csupán Sükösd környékén, egy 50 kilométeres körzetben vannak jó állapotban a gabonák, a többi részen közepes vagy gyenge, míg a Dunántúlon – ahol jóval több volt a csapadék – jó és közepes növényállapotot lehet tapasztalni.  

Az árakról a GOSZ-elnök elmondta, hogy a piacon 140–160 ezer forint közötti tonnánkénti búzaárakról hallani, a tőzsdéken pedig nagy a napon belüli mozgás is. Minden a háborús helyzet miatti óriási bizonytalanságot tükrözi – tette hozzá. Az új termés árazásával kapcsolatban is nagy kérdések vannak; most leginkább azon múlik, milyen árszintről indul a következő szezon, hogy sikerül-e kijuttatni a világpiacra az Ukrajnában lévő 20-21 millió tonna gabonát. Az biztos ugyanakkor, hogy az aratáskor nagyon magas induló árak alakulhatnak ki, a kezdeti felvásárlási ár elérheti akár a tavalyi tonnánként 62 ezer tonnás aratáskori ár dupláját is – pedig már az is történelmi rekordnak számított.

Szintén az ukrán gabona – amelyből 10 millió tonna körüli a búza – sorsát tartja kulcskérdésnek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hazai termésvárakozásokról elmondta, hogy cégének körzetében, Hajdú-Biharban vegyes a kép, a megye egy részén vannak jó állapotban lévő búzatáblák, de Szabolcsban már nagyon rossz a helyzet. Úgy számol, hogy a tavalyi 870 ezer után az idén 940 ezer hektár lehet a búzatermő terület, de a termés kisebb lehet a tavalyi – a KSH szerint 5,3 millió tonnás – betakarított mennyiségnél 10-15 százalékkal, és 5 millió tonna alatt marad. 

A belföldi, mintegy 2,5 millió tonnás igényt ebből bőven ki lehet elégíteni, de itt jön képbe az ukrán helyzet. Ha nem tudják biztosítani a törökországi és észak-afrikai térségbe irányuló exportot, az a humanitárius katasztrófán, a menekültáradat megindulásán kívül azt is jelenti, hogy nagy lesz az importőri nyomás a magyar gabonapiacon. Továbbra is él a magyar kormány által az exportálni szándékozott gabonára bevezetett regisztrációs kötelezettség az állam elővásárlási jogával, ami azt hivatott megakadályozni, hogy az export miatt ellátási problémák legyenek – emlékeztetett. 

Nagyobb területen teremhet a tavalyinál kevesebb búza.
Fotó: Nagy Balázs

A malmok és a takarmánykeverők számára most az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit tároljanak be a rendkívül drága búzából. Az ukrán gabona piacra jutása, illetve a háborús helyzet esetleges enyhülése ugyanis jelentős áreséssel járhatna, ellenkező esetben viszont megeshet, hogy még ezen a magas áron sem jutnak elegendő feldolgozandó búzához. 

Igaz, hogy az elmúlt héten több régióban is leszakadt az ég, de termelők jelzései szerint például Békésben akkor sem esett, a napraforgó- és kukoricatáblákban pedig már visszafordíthatatlan aszálykárt kell elkönyvelniük – mondta a VG-nek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Egyes árpatáblákban a kényszerérés miatt már az aratást is megkezdték. 

Az árak a májusiakhoz képest – amikor az egyes megyékben a legalacsonyabb tonnánkénti étkezésibúza-ár 110 ezer, a legmagasabb pedig 135 ezer forint volt – felfelé mozdultak. Csősz Tibor azt is elmondta, hogy a gazdálkodók attól tartanak, hogy az aratási időszakban nehézségekbe ütközhet a megfelelő ütemű gázolajellátásuk, ami nagyban hátráltathatja a betakarítási munkálatokat.