A klímaváltozás folyamatos kihívás elé állítja még az üvegházi és a fóliás termelést is, ráadásul az elmúlt két évben a koronavírus-járvány gazdasági következményei is hatással voltak az iparágra. Idén az aszály, a vízhiány és a szomszédos háború okozta gazdasági válság, az input anyagárak növekedése és hiánya okozza a legnagyobb problémát a termelésben. Mivel a frisspiaci zöldségek előállítása víz nélkül elképzelhetetlen, a magyar mezőgazdaság számára a következő évek legfontosabb kérdése a vízellátás fejlesztése és az időjárás szélsőségeinek ellenálló növények termesztésének biztosítása lesz – hangzott el a közel ötszáz tagot tömörítő DélKerTÉSZ által már tizenegyedik alkalommal megszervezett Magyar Paprika Napján tartott szentesi konferencián.
„Az újabb aszályos nyár azt bizonyította, hogy rövid és hosszú távon egyaránt kulcskérdés az öntözővíz biztosítása, a felszín alatti és feletti vizek hasznosítása – hangsúlyozta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. A magyar termelőknek nemzetközi szinten is versenyelőnyt nyújt a termálvíz, amelyet fűtött körülmények között termelő üvegházi és fóliás termelésben tudnak hasznosítani a gazdák.
A geotermikus energia lehet a kulcs
A termálvíz hatékony felhasználása kiemelten fontos feladat a következő időszakban országos szinten is. Mint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, a minisztérium kiemelt célja a geotermikus adottságok kiaknázása, hiszen jelenleg csupán a lehetőségeink 10-15 százaléka hasznosul. A jelenlegi energiaválságban egyre inkább érződik, hogy
a geotermikus energia nemzetközi szinten is versenyképes alternatívája lehet a hagyományos energiaforrásoknak.
Karcsú József környezetkutató előadásában kiemelte, hogy Magyarország termálvíz-hőenergia hasznosításában az ötödik a világon, a hazai szinten legjelentősebbnek számító Szentes környéki geotermikus energia felhasználása pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hiszen itt található Európa legsűrűbb geotermikus mezője, valamint a második legnagyobb, geotermikus energiára építő fűtési rendszere.
A vízellátáshoz köthető fejlesztések mellett továbbra is a legkorszerűbb technológiákat célszerű alkalmazni, és a legvíztakarékosabb öntözési technológiákkal kell a növények vízellátását biztosítani
– tette hozzá Nagypéter Sándor. A hatékony termelés másik kulcsa, hogy minél nagyobb rezisztenciával rendelkezzenek a vetőmagok. A megfelelő vitalitás és terméshozam eléréséhez egyre nagyobb szükség van a termésfokozó alternatív készítmények, biostimulátorok alkalmazására is. Idén a kártevők száma fokozódott a növényházakban is, ugyanis nem találták meg a szántóföldön a táplálékot az időjárási körülmények miatt.
Az Agrárminisztérium 2020-tól 319 milliárd forint támogatást ítélt a szektornak, az összeg jelentős részét kertészeti üzemek megújítására és precíziós fejlesztések támogatására fogják fordítani. A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére 50 milliárd forintot ítélt a minisztérium.
Tovább kell növelni a termelői árat
A támogatások mellett a legfontosabb, hogy a növekvő termelési és szállítási költségeket érvényesíteni tudják a termelői árban. „Bár a korábbi években is lényeges szempont volt, az idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az energiafelhasználás és az energiaár, főképpen a fűtött körülmények között termelő fóliasátras, üvegházas termelésnél” – mutatott rá Nagypéter Sándor. Mint kifejtette:
A gazdáknak segítséget nyújtana egy olyan szabályozás, amely egy úgynevezett kedvezményes mezőgazdasági energiaárat biztosítana.
Így tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válhatnak az energiakiadások, és hatékonyabbá tehető a termelés.
Ha az áram, a gáz ára tartósan ilyen magas marad, és nem lesz mezőgazdasági célú energiaár, akkor a termelők ezt a megugró költségtételt sem fogják tudni kitermelni a szakember szerint.
Esélyt is hozott a válság
„A mostani helyzet nemcsak kihívásokat, de lehetőségeket is hozott számunkra” – mondta Nagypéter Sándor. A hajtatott paprika- és paradicsomfélék további külpiaci terjeszkedése és az alternatív fehérjeforrások – zöldborsó és csemegekukorica – iránti kereslet felfutása stratégiai szempontból is kitörési pont lehet.
Az üzemanyagok drágulása miatt a korábban bevett ellátási láncokon való szállítás drágult, például Észak-Afrikából magasabb áron juthatnak el a zöldségek a nyugat-európai piacokra. Magyarország közelebb esik a nyugat-európai országokhoz és még inkább a környező közép-európai országokhoz, és így megfelelő minőséget, mennyiséget tud biztosítani számukra. A válság alatt tovább kell folytatni a fejlesztéseket a termelésben, a logisztikában és a kereskedelemben egyaránt. A termelőknek a jövő szezonban is termelniük kell, hogy a már jól kiépített piacokon továbbra is ott tudjunk lenni, és a válságból való kilábalás után a vevőink még inkább ragaszkodjanak termékeinkhez.
