A jövő devizáját ígéri a gazdálkodóknak egy dán cég
Magyarországon is megkezdi működését az Agreena, ezzel Európában már tizenöt országban elérhető a koppenhágai székhelyű cég talajszén-tanúsítási programja – jelentette be a rezidenciáján rendezett konferenciáján Erik Vilstrup Lorenzen, a Dán Királyság nagykövete. A cég segíti a gazdálkodókat földjeik regeneratív, vagyis talajbarát művelésében. Az Agreena kidolgozott egy talajszén-tanúsítási programot: a gazdálkodók megfelelő agronómiai eljárásokkal üvegházhatású gázokat vonnak ki a légkörből, a talajban pedig szén formájában megkötik őket, amiről az Agreena az önkéntes szén-dioxid-piacon értékesíthető tanúsítványt állít ki, amely egy tonna szén-dioxidnak felel meg.
Az első magyar gazdák, akik regeneratív mezőgazdálkodást folytatnak, mára több mint tízéves tapasztalattal rendelkeznek. „A célunk az, hogy a klímavédelmi szempontokat támogató talajbarát mezőgazdaság elterjedjen, és az éghajlat mellett a gazdák számára is jövedelmező legyen. A csökkentett vagy elhagyott talajbolygatás és a takarónövények tervszerű használata nem csupán a költségek csökkentéséhez segítik hozzá a termelőket, hanem a szén-dioxid-tanúsítványok eladásával a pénzügyi bevételüket is növeli” – mondta Simon Haldrup, az Agreena talaj-széndioxid-tanúsító vállalat vezérigazgatója és társalapítója.
„Meggyőződésem, hogy ez lesz a jövő devizája” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a bankoknak is fontossá vált a fenntartható finanszírozás, már a pénzintézetek is érdeklődnek a karbonkreditek mögött álló dokumentáció iránt.
Az Agreena magyarországi megjelenése alkalmából idézte a McKinsey & Company becslését, amely szerint
a szén-dioxid-kibocsátási hitelek piaca 2030-ra meghaladhatja az 50 milliárd dollárt, és a legnagyobb kereslet éppen a szén-dioxid-megkötési tanúsítványok iránt mutatkozik.
A természetes megoldások, például a talajban történő szénmegkötés, a becslések szerint a teljes kreditkínálat 65-85 százalékát teszik majd ki.
A FAO szerint a leromlott, erodált mezőgazdasági talajok helyreállítása világszerte 51 milliárd tonna szén-dioxidot távolíthat el a légkörből, és évente 17,6 milliárd tonnával növelheti az élelmiszer-termelést. A magyar gazdák a talajmegőrzési gyakorlatok segítségével a csökkentett talajművelési technikákhoz alkalmazkodva többletjövedelemhez juthatnak, ami támogathatja a mezőgazdasági vállalkozás gazdasági fenntarthatóságát. Az Agreena kereskedésre alkalmas és harmadik fél által ellenőrzött szén-dioxid-tanúsítványai közvetlenül a gazdálkodót illetik meg. A termelő megtarthatja őket, eladhatja intézményeknek vagy szervezeteknek, vagy megbízza az Agreenát a legelőnyösebb ajánlat elérése érdekében.
Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívás a növénytermesztők számára, de ez a hatás érvényes más ágazatok, az állattenyésztés és az élelmiszeripar számára is – mondta az Agreena magyarországi megjelenése alkalmából a Dán Királyság Nagykövetsége által szervezett konferencián Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense. Mint kifejtette, a termőterületet fel lehet készíteni arra, hogy növekedjen a klimatikus változásokkal szembeni ellenállósága. Ehhez a talaj szervesanyag-készletének megóvására, illetve növelésre van szükség, ami az úgynevezett regeneratív mezőgazdaság egyik lényeges jellemzője. A konferencián elhangzott, hogy ennek a gazdálkodási módnak Magyarországon is vannak már követői, akik a talajkímélő, a forgatás nélküli művelést alkalmazzák, a betakarítás után pedig a szármaradványokat kint hagyják a tarlón, segítve a talaj szervesanyag-tartalmának feltöltődését és a párolgás minimalizálását.
A hagyományos gazdálkodási mód és az új módszerek közötti átmenet azonban meglehetősen lassú, ezen a generációváltás gyorsíthat.
(A gazdálkodók szemléletváltásának lassúságáról esett szó egy, a Kukorica Kör Egyesület által szervezett korábbi rendezvényen is.)
Frederik V. Larsen szaktanácsadóként is tevékenykedő dán termelő előadásában arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdálkodási rendszerek sajátossága az erőteljes erózió, illetve az, hogy sok energiát használunk a talaj művelésére és arra is, hogy aztán regeneráljuk. Tapasztalatai szerint megfelelő talajtakarással a gyomosodást is vissza lehet szorítani, és töredékére csökkenteni a gyomirtóhasználatot. A talajkímélő művelés előnye az is, hogy alkalmazásával visszatér az élet a talajokba, a talajlakó állatok munkájának köszönhetően pedig nagyban javul a termőtalajok biológiai állapota.
