Metánvita: egyes kutatások már rehabilitálták a szellentő teheneket
A mezőgazdaság, azon belül az állattenyésztés fő felelőssé tétele a globális felmelegedésért, a metángáz kibocsátásáért már régi téma, és újra fellángoló vitákat vált ki. A civil környezetvédő mozgalmak nyomása sokszor politikai döntéseket hoz magával: nemrég az vetődött fel, hogy megadóztatják az új-zélandi állattartókat juhaik és szarvasmarháik böfögése után. Új-Zélandon valamivel több mint 5 millió ember él, valamint körülbelül 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh. Az adóztatás melletti érvek szerint az ország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem feléért a mezőgazdaság felel.
A Balti-tenger fenekén lévő csővezetékekből kiszivárgott metán újra a felszínre hozta a témát, nem sokkal korábban pedig kiderült, hogy az olaj- és gázipar metánkibocsátása sokkal rosszabb, mint azt korábban gondolták. Összességében a világ évente 570 millió tonna CH4-et bocsát ki, amelynek a 60 százalékáért az emberek a felelősek. A föld metánkibocsátása önmagában 30 év alatt 0,2-0,4 fok melegedést idézhet elő, de ebben az Északi Áramlat robbanásához hasonló extrém hatások nincsenek benne
Egyes tanulmányok szerint a metánkibocsátáshoz a szénipar járul hozzá legnagyobb mértékben; 42 millió tonnával előzte meg a fosszilis tüzelőanyag-ágazat többi jelentős részét. Ezt követi a kőolaj és a földgáz 41, illetve 39 millió tonnás kibocsátása. Az emberi tevékenységből adódó metánkibocsátás mintegy 40 százaléka származik az energiaágazatból. Ugyanakkor más iparágak, köztük a mezőgazdaság is nagy metánkibocsátó.
A metán a természetes körforgás része
Más kutatások viszont leszögezik, hogy
a mezőgazdasági eredetű metán az üvegházhatású gázok természetes körforgásának része, ezért sokkal kisebb szerepe van a föld légkörének felmelegedésében, mint azt a klímaváltozási modellek eddig mutatták.
A metán tíz év alatt szén-dioxiddá és vízzé bomlik, ami a fotoszintézis útján a biomassza és a talaj szénkészletébe beépül, a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képezve. A metán a gyors lebomlása miatt nem halmozódik fel és nem növeli a légkör felmelegedési potenciálját, míg a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid- és metánkibocsátás felhalmozódik a légkörben és növeli a globális felmelegedés lehetőségét – szólnak az állattenyésztés bűnbakká tátele ellen szóló érvek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 9,6 százaléka köthető a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez pedig csak alig 6. Eközben az egyéb, agráriumon kívüli szektorokból származó kibocsátás meghaladja a teljes emisszió 90 százalékát – hívják fel a figyelmet az agrárium érdekeit képviselők.
Szűkebb környezetünket nézve az EU állattenyésztése nagyon hatékony (1,3 kilogramm szén-dioxid-egyenérték/kilogramm tej, szemben a 2,4 kg szén-dioxid-egyenérték/kg tej globális átlagával). Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20 százalékkal csökkentette a metánkibocsátását, ugyanakkor 25 százalékkal növelte a fajlagos termelékenységét.
A biogáz-felhasználás sokat segíthet
A témával foglalkozó elemzésekben az szerepel, hogy a mezőgazdaságban a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. A metángáz képződését a trágyakezelési módszerek megváltoztatásával és a trágya biogázként való felhasználásával is jelentősen lehet csökkenteni. A trágyaalapú biogáz-előállításnak ráadásul nemcsak az a kedvező hatása, hogy a trágya metánkibocsátását ezzel nullára lehet csökkenteni, hanem járulékos haszonként ott van az is, hogy a képződött biogáz hasznosítása révén az energiatermelés metánkibocsátása is csökken, ugyanis ehhez az energiához nem fosszilis üzemanyagot használtak. Mivel a trágya nem szállítható nagy távolságokra, a helyben való feldolgozását kell megoldani, amihez ösztönzőkre, támogatási programokra van szükség.
A nyugat-európai országokhoz képest itthon talán kevésbé érzékelhető az állattenyésztők klímaváltozásügyben való pellengérre állítása, de egyrészt vannak határozott jelei, másrészt az EU szakpolitikájának a változásában már olyan, klímavédelmi megfontolásokból született változások érhetők tetten, amelyek a hazai állattenyésztőket is érintik. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) szerint ugyanakkor az állattenyésztőket és az állatitermék-előállítást méltatlan támadások érik a környezetterhelésben és a globális felmelegedésben játszott szerepükkel kapcsolatban, hiszen miközben élelemmel látják el az emberiséget, mindössze néhány százalékkal járulnak hozzá a globális ÜHG-kibocsátásához.
A vegánok nem bolygómentők
A szövetség szerint az állattartást és termék-előállítást a globális felmelegedés egyik fő okozójának beállítani súlyos csúsztatás, hiszen az állattenyésztés a föld teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csupán az 5-7 százalékáért felelős, és ennek alig fele köthető a kérődzők emésztése, valamint a trágyakezelés és kijuttatás során képződő metánhoz. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ igazgatója ennek megfelelően egy előadásában arról beszélt:
tévedés azt hinni, hogy a hús-, a tej- és a tojásfogyasztás megszüntetésével megmentjük a földet a klímakatasztrófától.
Ezeknek az ételeknek a teljes elhagyása ugyanakkor az egészséges életet veszélyezteti.
A mezőgazdaságban dolgozók mindig hangsúlyozzák, hogy számukra a természet a védendő erőforrás, annak törvényeit tisztelve és betartva, azokhoz alkalmazkodva tudnak dolgozni, ellenkező esetben nem teremne meg az állataik takarmánya.
Ezt támasztja alá az a Nagy-Britanniában 2019-ben megjelent jelentés, amely a kizárólag legeltetett szarvasmarhákat és juhokat megoldásnak tekinti a globális felmelegedés elleni küzdelemben, nem pedig a probléma okozójának. A gyepterületeken tartott állatok ugyanis hozzájárulnak a talaj termékenységének megtartásához és a szén-dioxid megkötéshez, illetve a legeltetés a biodiverzitás megőrzésének is az egyik eszköze, a legeltetett állattartás pedig megfelel az európai fogyasztók körében egyre inkább elvárásnak tekinthető, legszigorúbb állatjóléti feltételeknek.
A jelentés megjelenésekor a Legelőn Tartott Állattenyésztési Szövetség (PFLA) azt hangsúlyozta, hogy nem minden hús ugyanolyan a környezeti hatásokat tekintve. „Felismertük, hogy az állatállomány hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ezért részletesen megvizsgáltuk ezt, és a legújabb tudomány és kutatások alapján válaszokat tettünk közzé a felvetett közös környezeti kérdésekre” – mondta Russ Carrington, a PFLA vezérigazgatója. A jelentés hangsúlyozza, hogy a szarvasmarhák és a juhok nem okoznak globális felmelegedést, de az, ahogyan néhányat intenzíven tenyésztenek, szerepet játszik abban. Utóbbi azért, mivel az állattenyésztésben felhasznált takarmány termeléséhez, betakarításához, szállításához, feldolgozásához, sőt, magához a takarmányozáshoz is szükség van fosszilis tüzelőanyagok felhasználására, amelyet az éghajlatváltozás elsődleges okozójának tekintenek. A legelővel táplált szarvasmarhák és juhok viszont a meglévő gyepterületekre támaszkodnak.
Kellene a higgadt párbeszéd
Az is igaz, hogy az elmúlt évtizedben egyre agresszívebbé váltak az állattenyésztés, illetve az agrárgazdálkodó elleni támadások. A hazai szakmai szervezetek – a MÁSZ-on kívül például a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – szerint is fontos a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a biodiverzitás-csökkenés lassítása, az egészséges, környezetkímélő étrend és életmód kialakítása, valamint az állatjólét erősítése, de ezeket a mezőgazdaság nem önmagában, az ágazaton belüli lépésekkel tudja megoldani, hanem a környezeti ügyekre érzékeny emberek, illetve a politikusok együttműködésével. Ez pedig most – főként az ezeket a kérdéseket érzelmi alapon megközelítő zöldek nem szakmai alapú felvetései miatt – meglehetősen nehéznek tűnik.
Az agrárszakma ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy
a genetika és a technológiák fejlődése megadja annak a lehetőségét, hogy klíma- és környezetbarát módon lehessem előállítani az állati termékeket.
Mindez azonban nem olcsó mulatság, és ezt a fogyasztóknak el kell fogadniuk.
Nagy a tét
A felvetést gazdasági oldalról megközelítő írásokban az is szerepel, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaságon belül 45 – Magyarországon 40 – százalékos részesedést képviselve évente 168 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz, és csaknem 30 millió embernek ad munkát. Azt a kérdést is felteszik, hogy milyen lenne a világ állattenyésztés nélkül, és ez milyen következményekkel járna Európa számára. Szakértők szerint az biztosra vehető, hogy jelentősen csökkenne a vidéki Európa népességmegtartó ereje, a legelők helyére terjeszkedő erdők miatt gyakoribbak lennének az erdőtüzek, a szervestrágya hiánya még inkább megdrágítaná a műtrágyákat. Ezenkívül a kontinens importra szorulna húsból, valamint állati termékekből, és így csak nehezen tudná biztosítani azon magas élelmiszer-biztonsági előírásoknak való megfelelést, amelyek jelenleg alapvetőnek számítanak az EU-ban.
