Mint emlékezetes, november 9-ei döntésével a kormány hatósági árassá tette az étkezési tojást, mégpedig úgy, hogy a kiskereskedelemben az nem lehet drágább, mint a szeptember 30-ai árszint. A Tojásszövetség első reakciójában kormányzati egyeztetést kért és egy lehetséges hiányhelyzetet vetített előre, de piaci szakértők szerint a tojáspiac másként viselkedik, mint más hatósági áras termékeké.

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Utóbbit Szikora Csaba, a jelentős tojáspiaci szereplőnek számító Farm-Agroker Kft. ügyvezetője által elmondottak is alátámasztják. 

Éves szinten mintegy 2,3 milliárd darab étkezési tojás fogy Magyarországon, vagyis ennyit használnak fel frissen, héjas tojásként

– nyilatkozta az ügyvezető a VG-nek. Mint hozzátette, ebben a számban nincs benne a feldolgozott, vagy félig feldolgozott alapanyag. Ezzel együtt, számításai szerint 80 százalékos, vagy azt valamennyivel meghaladó mértékű lehet az önellátásunk. Ezenfelül van még a háztáji termelésből származó mennyiség, amire viszont jelenleg nem létezik mértékadó becslés. 

Szikora emlékeztetett a Covid–19 miatti lezárások időszakára, amikor egyes termékeknél hiány keletkezett a szállítási nehézségek és a felvásárlási láz hatásaként, de tojás abban az időszakban is mindig volt a polcokon. „Akkoriban azt mondtam, hogy teljes mértékben el tudnánk látni az országot tojással, hiszen hirtelen leállt az import, és akkor sem volt ellátási probléma, és azt sem lehetett mondani, hogy felfutott, vagy visszaesett volna a tojás forgalma” – emlékezett vissza egy piaci szempontól szintén kiélezett időszakra.

Mint mondta, azt a termelők is érzékelték, hogy az ársapka miatt az elmúlt napokban növekedett a kereslet, de az így keletkezett vákuumot napok alatt ki tudják tölteni hazai termelésből. 

A tojás abból a szempontból más, mint a korábban a hatósági áras körbe bevont termékek, hogy mivel viszonylag rövid szavatossági idejű, nem érdemes „bespájzolni” belőle – sem a fogyasztóknak, sem a kereskedőknek. 

„Van elegendő termelés, ami ráadásul a dolog természetéből adódóan folyamatos” – nyomatékosította.

Van tartalék az árrésben

Lényeges tudatosítani azt is, hogy az ársapka nem a termelői, hanem a fogyasztói árra vonatkozik. Márpedig a tojástermelők szerint a kiskereskedelemnek van elég tartaléka az általa a termékre rátett árrésben, így a maximált kiskereskedelmi ár mellett is meg tudja fizetni a tojástermelőknek a tojáselőállítás – egyébként emelkedő – költségei alapján meghatározott értéket. A maximált kiskereskedelmi árnak tehát nem kell befolyásolnia a termelést – hangsúlyozta. 

Szikora Csaba felidézte az elmúlt hónapok – még ársapka előtti – kiskereskedelmi történéseit, amelyekből kitűnik, hogy a boltokban szeptember–októberben folyamatos tendencia volt az árnövekedés. „Az Agrárközgazdasági Intézet, illetve a saját adataink alapján azt tapasztaltuk, hogy szeptembertől az ársapka bevezetéséig a kiskereskedelmi árrés 15 százalékponttal emelkedett, és 40-45 százalékról fölment egészen a 55-60 százalékos árrés-tartományig. Ezzel szemben a termelői oldalon – bár ott is folyamatos a költségnövekedésekből adódó áremelkedés – a csomagolók átadási árai csupán 5 százalékponttal lettek magasabbak ebben az időszakban” – közölte. 

A tojásra rakódó magas kiskereskedelmi árrés problematikáját egyébként nem a közelmúltban bevezetett ársapka hozta elő. A tojástermelők már évek óta egy fair árat próbálnak elérni, ami álláspontjuk szerint azt jelentené, hogy a tojás fogyasztói árában egyforma súllyal szerepeljen a termelő és kiskereskedő haszna. Egy év, mire megtérül az a befektetés, amit az adott tojótyúkba és technológiába invesztálnak a termelők, és eközben minden kockázatot ők vállalnak, beleértve az állategészségügyit is, ami most, a madárinfluenza újbóli megjelenésével nem is alacsony. A kereskedelemnek viszont szerinte nincs túl nagy rizikója, hiszen már a harmadik tojást is eladja, mire kifizeti az elsőt – szemléltette a fizetési határidőket.

Nem érdemes készletezni

Az ügyvezető szerint nem csupán az áru korlátozott eltarthatósága, vagyis a készletezés akadálya miatt más a helyzete a tojásnak, mint a többi ársapkás terméknek. „Itt nincs kibúvó, nem lehet az egyik termékből a másikba áthelyezni az árrést, mivel az összes tojáskategóriára vonatkozik, hogy a szeptember 30-ai árszintre kell levinni a fogyasztói árat” – magyarázta. 

A ketreces tartásból származó, M-es méretű, 10 darabos tojás kereskedelmi adatai
 

Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben mi várható a tojáspiacon, azt válaszolta, hogy azt a kiskereskedők, illetve a fogyasztók reakciója fogja meghatározni. Alapesetben ugyanis a kiskereskedelmi árrés fedezi azt a kedvezményt, amit a kormány szándéka szerint a maximált ár nyújt a fogyasztóknak. A kiskereskedők első reakciója, vagyis az egyszerre megvásárolható mennyiség maximalizálása szerinte jó volt, de fontos lenne, hogy a fogyasztókkal együtt megőrizzék a nyugalmukat. Mivel a tojás érzékenyebb a készletezésre (egy háromhetes már eladhatatlan), „gyorsan kell pörgetni”, de közben ügyelni is kell arra, hogy ne fogyjon el gyorsan a készlet, amire a kedvező ár motiválja a vevőket. Utóbbira jó a mennyiségi korlátozás. 

Emellett pedig fenn kell tartani a folyamatos forgalmat. Ebből a szempontból ez egy érzékeny időszak, hiszen 

a fogyasztók karácsony környékén bevásárolnak tojásból is. Ezért is lenne fontos, hogy ne olyan mértékben tegyék, hogy utána hetekig ne vegyenek belőle 

– ebben az esetben a termelőknél halmozódnának fel a készletek, amit érzékelve a kereskedők letörnék az árakat. 

Piaci szakértők szerint felfordulást okozna, ha a fogyasztók spájzolnának be most, a hatósági árak miatti felbuzdulásukban. Ez ugyanis akár fogyasztásnövekedésnek is tűnhetne a kiskereskedők szemében, akik a felvásárlási lázból adódó készlethiányt rossz esetben importból enyhítenék. Csakhogy mire beérkezne az import, egyrészt a hazai termelésből is töltődnének a készletek, másrészt pedig a külföldi áru éppen abban az időszakban jelenne meg a hazai boltokban, amikor a felvásárlás utáni keresletcsökkenés időszakát élné a piac. Ezért minden piaci szakértő azt hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak el kell kerülniük a pánikvásárlásokat és a készletezést az amúgy sem hosszan eltartható tojásból, de arra is felhívják a figyelmet, hogy a kiskereskedőknek – a hosszabb távon számukra is nagyobb biztonságot jelentő hazai termelés fenntartása érdekében – most önkorlátozást kell gyakorolniuk, és a magas árrésükből engedve a magyar termelésű tojásokat előnyben részesíteni, elkerülve a valós szükségleten felüli importot.