Az Európai Unióban a mezőgazdasági termékek átlagára az előző évhez képest összességében 24 százalékkal emelkedett 2022-ben – írja az Eurostat, amely a termelői árak magasra szökésének fő okaként a globális agrárpiacok zavarát jelölte meg. Az utóbbit Oroszország ukrajnai inváziója okozta, Oroszország és Ukrajna ugyanis meghatározó exportőri szerepet tölt be például a búza, a kukorica, az olajos magvak – közülük is főként a napraforgó –, valamint a műtrágyák világpiacán. Ugyancsak fölfelé hajtotta az árakat a nagy területeket sújtó szárazság, amely a növénytermesztés hozamait csökkentette, a takarmánynövényeken keresztül pedig az állattenyésztésre is negatívan hatott. Ezeken kívül egyéb inflációs nyomás is nehezedett a mezőgazdasági termelésre, mint például az energiaköltségek, mivel az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének fokozatos megszüntetésére irányuló intézkedések szintén megemelték az energiaárakat.
Összehasonlításképpen:
a magyarországi mezőgazdasági termelői árak 2022-ben a KSH első előrejelzése szerint összességében az uniós átlag csaknem kétszeresével, 46 százalékkal haladták meg az előző évit.
Az EU-ban a legnagyobb mértékben, 45 százalékkal a gabonafélék ára emelkedett, de jelentősen drágult a tojás és a tej is, amelyek termelői ára 43, illetve 31 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 2021-ben. A magyarországi árnövekedések ennél nagyobb mértékűek voltak, ugyanakkor Európára is igaz, hogy – a gyümölcs kivételével – minden termékcsoportnál volt áremelkedés.
Az Eurostat három fontos és intenzíven dráguló termékcsoportot jelölt meg az áremelkedések bemutatására, ezeknél pedig – a gabonaféléknél, a tojásnál és a tejnél – az látszik, hogy a termelői árak leggyorsabban Finnországban, Franciaországban és Lettországban emelkedtek.
A gabonafélék átlagárai – beleértve a búzát, az árpát, a kukoricát, a rozst és a zabot – 2021 és 2022 között minden EU-országban emelkedtek. Legkevésbé Ausztriában, Hollandiában és Lettországban, ahol 33-34 százalékkal lettek magasabbak az árak, míg leginkább Magyarországon és Finnországban, ahol 67, illetve 70 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Itthon a KSH decemberi becslése szerint a búza termelői ára várhatóan 80, az árpáé pedig mintegy 86 százalékkal volt magasabb 2022-ben, mint az előző évben. A kukorica termelői ára 54, a rozsé 89, a rizsé pedig több mint 94 százalékkal lesz magasabb a 2021-esnél.
A tojás ára is emelkedett az összes tagországban, ezen belül azonban – az agrárárak tavalyi emelkedésével összevetve – meglepően alacsony, 6 százalékos volt Luxemburgban a tojás drágulása, illetve a ciprusi és a görög árak 7 százalékos emelkedése. A másik véglet Hollandia, Belgium és Franciaország 68, 74, illetve 76 százalékos tojásár-emelkedéssel. Magyarországon ennél mérsékeltebb, 47,7 százalékos drágulást vetített előre a KSH,
de a tojás ára itthon is érzékeny kérdéssé vált.
A bolti árak ugyanis 2021 novembere és tavaly október között csaknem 90 százalékkal nőttek, emiatt az étkezési tojás is bekerült a hatósági áras termékkörbe. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) termelői árakra vonatkozó adatai szerint az ársapka novemberi bevezetése előtt az év első 43 hetében a különböző termelési rendszerekből származó és méretű tojások 49,4 és 53,4 százalékos mértékben drágulva kerültek ki a csomagolóhelyekről.
Árstopbejelentés után – mutatjuk, mi történik most a tojással és a krumplivalFéktelen drágulást előzhetett meg a hatósági árazás. A tojás majdnem a duplájába kerül, mint egy éve, a krumpliért pedig a felével kell többet fizetni. |
A tejáremelkedés szintén minden uniós tagállamra jellemző volt, de ugyancsak nagy szórással: Cipruson – ahol a kecsketej is kulcsfontosságú termék – mindössze 3 százalékos termelőiár-emelkedést mértek, míg Belgiumban, Litvániában és Magyarországon 50 százalékos volt az áremelkedés.
A mezőgazdasági termeléshez szükséges inputok és szolgáltatások átlagára is meredeken emelkedett, összességében 30 százalékkal – áll az Eurostat összefoglalójában. Ezen belül a műtrágyák és a talajjavító szerek 87, valamint az energia és a kenőanyagok 59 százalékos drágulása a legnagyobb mértékű. A magyar agrárgazdálkodók számára a termelés költségei összességében 35,3 százalékkal emelkedtek, A ráfordítások közül a legnagyobb mértékben a műtrágya és a talajjavítószer-költségek emelkedtek, több mint a duplájára (128,5 százalékkal), a takarmányköltségek 41,8 százalékkal nőttek, az energia- és kenőanyagköltségek pedig 38,4 százalékkal lettek magasabbak.
MNB-jelentés: már jobban megéri a lengyel sajtot behozni, mint az itthonit árulniA költségek feletti vállalati átárazás miatt jócskán megemelkedtek a vállalati profitok az elmúlt időszakban – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, miután megjelent a jegybank decemberi inflációs jelentése. Ennek alapján jövőre az 15 és 19,5 százalék között lehet éves átlagban, míg a növekedés várhatóan pozitív tartományban maradhat. Szerinte az árstopok miatt a helyettesítő termékek is egyre jobban drágulnak, és ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tartósan magas szinten maradhatnak az árak. A jegybank várakozásai szerint 2024-re térhet vissza a 4 százalékos toleranciasávba az infláció. |
