Átlagosan 49 százalékkal emelkedtek 2022 első háromnegyed évében a mezőgazdasági termelői árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezen belül a növényi termékek áremelkedése 54, az állatok és állati termékek drágulása pedig 39 százalék volt. Szintén jelentős mértékben emelkedtek a termelők költségei: a ráfordítási áraknál 46 százalékos árnövekedést mért a KSH.

Four little pigs. Happy pigs living  on organic ecological farm in Denmark..
Fotó: Getty Images

Ahogyan azt elemzéseikben agrárszakértők is elmondták, a KSH adatai is arra utalnak, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős áremelkedést több tényező együttesen okozta. Nem szűntek meg teljesen például a Covid–19-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok a termékláncban, ugyanakkor jelentős mértékben hatott az árakra az is, hogy a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az energiaárak is emelkedtek. 

Háború, fagy, aszály

A Világbank számításai szerint az inputként szolgáló energiahordozók globálisan átlagosan 47 százalékkal drágultak egy év alatt. Ezen belül 

a földgáz európai áremelkedése volt a legjelentősebb. Az orosz‒ukrán háború általános bizonytalanságot okozott a piacon. Különösen erős volt az élelmiszer- és energiaellátással kapcsolatos félelmek felerősödése. 

Ráadásul az idei első három negyedévében az időjárás is kedvezőtlenül alakult Magyarországon. A tavaszi fagy, majd a rendkívüli mértékű aszály rontotta a termelési feltételeket. A szárazság más európai országokat is érintett.

Kiemelkedő mértékben, 74, illetve 62 százalékkal drágultak a gabonafélék és az olajos növények. Az intenzív áremelkedés mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak. Az árak növekedésében nagy szerepet játszik az egész Európára kiterjedő aszály, amely a terméseredményeket visszavetette, és a piaci kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolta.

Kivételt jelentenek az általános drágulásban a gyümölcsök, amelyek ára összességében csökkent, mégpedig átlagosan 3,2 százalékkal. 

Az alma ára az év első kilenc hónapjában némileg az átlag fölött, 3,9 százalékkal mérséklődött.

A burgonya és a zöldségfélék ára 44, illetve 40 százalékkal volt magasabb az első három negyedévben, mint az egy évvel korábbi időszakban. 

Kevesebb hízó, drágábban

Az élő állatok ára 42 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A vágócsirke felvásárlási ára két éve folyamatosan növekszik, idén az első kilenc hónapban 45 százalékkal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A termelési költségek drasztikus emelkedése mellett a madárinfluenza is sújtotta (és sújtja) az ágazatot, amelynek következtében Európában csökkent a vágócsirke mennyisége, és a víziszárnyas-felhozatal is drasztikusan visszaesett.

Elvitte a madárinfluenza a kacsatermelés nagy részét

A madárinfluenza és a költségnövekedések visszavetették a hazai baromfitermelést, azon belül pedig a víziszárnyasok kerültek padlóra.

A vágósertés ára 42 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakában mérthez képest. A növekedés üteme a harmadik negyedévben volt különösen intenzív, akkor több mint negyedével nőtt a disznóár, így 2022 szeptemberében elérte a 733 forintot kilogrammonként. A sertés felvásárlási ára 2021 februárjában volt mélyponton (344 forint/kilogramm), emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, így később a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedésének következtében azonban a termelői árak is nagymértékben emelkedtek.

A vágósertés havi átlagos felvásárlási ára
 

A mezőgazdasági ráfordítási árak 46 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás 51 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 15 százalékos növekedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználás minden összetevője jelentősen drágult, de a legnagyobb mértékben, 205 százalékkal a műtrágyák ára nőtt. Ezen belül leginkább a nitrogénműtrágyák drágultak, 246 százalékkal. Mint emlékezetes, az Agrárközgazdasági Intézet a műtrágya-felhasználás csökkenéséről számolt be, adataiból pedig az látszott, hogy legkevésbé éppen a nitrogénműtrágya-felhasználást fogták vissza a gazdálkodók. 

Nincs vége az inflációs rémálomnak Magyarországon

Újabb hónapot kell visszagörgetni a magyar gazdaságtörténetben, hogy akkora áremelkedésre találjunk példát, mint most novemberben, 22 százalék fölötti drágulást utoljára 1996 szeptemberében mért a statisztikai hivatal Magyarországon.

A takarmányok ára jelentősen, közel 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az alapanyagok drágulása miatt az árak 2020 negyedik negyedévében kezdődött emelkedése folytatódott, az előző negyedévhez képest 2022 harmadik negyedévében 12 százalékkal kerültek többe a takarmányok.

A növényvédő szerek 19, az állatgyógyászati készítmények 11 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és a kenőanyagok ára 47 százalékkal emelkedett, az elektromos áram 94, a fűtőanyagok 89, míg az üzemanyagok 27 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások 21, a gépberuházások pedig 10 százalékkal lettek drágábbak.

Már tavaly elszabadultak az árak

Egy évvel ezelőtt arról számolt be a KSH, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva 16 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak 2021 I–III. negyedévében. A növényi termékek ára 25, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal nőtt. A növényi termékeken belül a gabona és az olajos növények drágultak jelentősen, 34, és 37 százalékkal. Ez a mérték rendkívül magas volt, de még így is csak mintegy a fele az ideinek. A ráfordítási árak a tavalyi első kilenc hónapban 12 százalékkal emelkedtek, már akkor is főként az energia- és a műtrágyaárak növekedése következtében.