A polcokon jobban drágult a bor, mint a pincékben

A bor és szőlő ára az agrár-, illetve feldolgozott mezőgazdasági és kertészeti termékek körében tapasztalható emelkedéshez képest jóval kisebb ütemben nőtt, az áremelés pedig elsősorban az új évjáratú boroknál volt jellemző – állapították meg az elmúlt év utolsó negyedévét leíró Takarék AgrárTrend Indexet összeállító MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szakértői. Meglátásuk szerint a szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy tavaly erős volt a turizmus, ami növelte az eladásokat, de az orosz–ukrán háború közvetett hatásaként esetenként nehézséget okozott a palackbeszerzés.

A szőlőtermelők és a borászok számára ugyanakkor nemcsak a háború, hanem a tavalyi történelmi aszály is nagy kihívást jelentett, amit tetézett a borárak körüli helyzet – mondta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke egy minapi rendezvényen. A köztestület tapasztalatai szerint ugyanis a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Így a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalták, amiből a magyar bortermelők nem részesültek – hangsúlyozta. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból valóban az látszik, hogy 

– igaz, a statisztikai hivatal által figyelt termékek közel sem fedik le a teljes piacot, de a az egyéb borkategóriákban is érzékelhető az árak növekedése. A KSH asztali bor kategóriában, 1,5–2 literes palackos kiszerelésben méri a fogyasztói árakat – külön a fehér-, illetve a vörösborokét, valamint az 1,75 literes palackos édes fehér pezsgőkét. Ezekben a kategóriákban 2021-ben még 4,9, 6,4, illetve 2,8 százalékos volt az áremelkedés mértéke, tavaly pedig a figyelt fehérborok 13,5, a vörösek 15,1, a pezsgők pedig 12,8 százalékkal drágultak. 

Ezek a mértékek valóban jóval alatta maradnak az általános élelmiszerpiaci drágulásnak, de a termelői értékesítési árakénak is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára 9 százalékkal emelkedett tavaly, ezzel is csupán 24,9 ezer forintot ért el hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára 9 százalékkal mintegy 22 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké pedig 7 százalékkal 28,7 ezer forintra nőtt, szintén egy hektoliterre vetítve. 

A földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroknál az exportpiacokon sem sikerült nagy árnövekedést elérni, itt csupán 2 százalékkal 27,6 ezer forintra nőtt egy hektó ára, de az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési árának 5 százalékos emelkedése – amivel a hektoliterenkénti 24,6 ezer forint lett – sem nevezhető acélosnak, ahogyan az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborok 2 százalékos árnövekedése sem. 

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közé tartozó tokaji fehérborok termelői értékesítési átlagára ugyanakkor belföldön 20, az exportpiacokon pedig 19 százalékkal nőtt. Nominálisan viszont hatalmas különbség van az itthon és a külpiacokon elért átlagár között: belföldön 125,4 ezer, az exportpiacon viszont csupán 76,2 ezer forint a hektoliterenkénti átlagár.

Összességében mégis az látszik, hogy 

legalábbis a KSH első tíz havi adatait ismertető AKI-beszámoló szerint. Ez alapján Magyarország – gyöngyöző bor és pezsgő nélkül mért – bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2022-ben, az év elejétől október végéig, és mennyiségben 29, értékben pedig 28 százalékkal nőtt 2021 első tíz hónapjához képest. A borexport mennyisége és értéke is csaknem 27 százalékkal emelkedett: a 938,1 ezer hektoliteres kivitel 34,7 milliárd forint bevételt hozott. A külpiacon értékesített mennyiség 70 százalékát tették ki a lédig borok, ezek kivitele jóval az átlag fölött, 47 százalékkal, 660,1 ezer hektoliterre növekedett. A palackos borok kiszállítása 4 százalékkal, 278 ezer hektoliterre csökkent, míg a kivitel értéke majdnem 10 százalékkal 18,9 milliárd forintra emelkedett. Az ugyanakkor nem változott, hogy a külpiacokon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 86 százalékát tették ki a tavalyi év első tíz hónapjában. 

Az exporténál kisebb mértékben – az egy évvel azelőttihez mérve 2 százalékkal, közel 54 ezer hektoliterre – nőtt tavaly október végéig Magyarország borimportja. A behozott borok szinte teljes egészében palackos kiszerelésűek voltak, a lédig import csupán 580 hektolitert tett ki, a behozatal összértéke pedig 21 százalékkal, 3,6 milliárd forintra emelkedett.