Nem akárki mondta ki Szlovákiából: "Mindig irigyek voltunk Magyarországra"

Újra összegyűltek a főváros legnagyobb cégeinek vezetői, hogy zárt ajtók mögött részt vegyenek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) exkluzív eseményén. Ezúttal a volt szlovák miniszterelnököt, Eduard Hegert kérte fel díszvendégnek Nagy Elek, aki nem csak a BKIK, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is.

Robert Fico elődje előadásának a BKIK Nagyvállalati Klub adott helyszínt, amelyet ugyancsak Nagy Elek alapított. Itt mintegy félszáz, zömében multinacionális és magyar nagyvállalatok (ezek együttesen 4-6 ezermilliárd forintos éves forgalommal rendelkeznek) első emberei jönnek össze kerekasztal-beszélgetés formájában meghatározó közéleti, kormányzati szereplőkkel kötetlen keretek között.

Korábban számos miniszter is felszólt ezen a fórumon, de Matolcsy György is a Nagyvállalati Klub rendezvényén mondta el jegybankelnökként az egyik utolsó, nagy ívű gazdasági kitekintését, míg Varga Mihály az egyik első MNB-elnöki előadását tartotta meg itt.

Nem Eduard Heger az első külföldi ex-kormányfő, aki megfordult a BKIK Székházában: az idén februárban a volt osztrák kancellárt, Sebastian Kurzot is vendégül látta a Nagyvállalati Klub. Ezek az alkalmak szigorúan zártkörűek, de a Világgazdaság rendszeresen lehetőséget kap, hogy jelen lehessen. Így tud most beszámolni a volt szlovák miniszterelnök beszédéről is.

Szlovák dicséret: mindig irigyek voltunk Magyarországra

Eduard Heger azzal kezdte, hogy amikor Szlovákia miniszterelnöke volt – 2021 áprilisa és 2023 májusa között –, a kormányával mindig jóértelemben vett

A mélyen hívő, továbbra is aktív, de jelenleg ellenzéki politikus kifejtette, pontosan érti, mennyire fontos, hogy pörögjön a gazdaság, mert ha az állam jó közszolgáltatásokat akar nyújtani az embereknek, ahhoz pénz kell, amit a vállalkozók termelnek meg.

Szerinte a növekedés gátja a társadalmi polarizáció, hogy a városban élők nem értik meg a vidékieket és fordítva. Ezt tapasztalta hivatali idejében is. „A szlovákok csak 5 millióan vannak, önök magyarok 10 millióan, mindenki nagyobb nálunk. Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy ne működjünk együtt” – fogalmazott.

Egy kérdésre hosszabban beszélt a szlovák euró 2009-es bevezetéséről, pontosabban annak következményeiről. Szerinte jó döntés volt a váltás, mert a szlovák kicsi, nyitott gazdaság, a cégek kitettségein pedig könnyített a közös valuta, hiszen ezzel jelentősen csökkent a kockázat. „Szlovákia gazdasága érzékeny, sokkal érzékenyebb, mint a magyar. Amikor elszabadult az infláció, az euró segített a kezelésében. Lejjebb van a jegybanki alapkamat is, már a bevezetéskor 0,5 százalékos jelzáloghitelek jelentek meg. Szóval határozottan jól sikerült” – emlékezett vissza.

Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy

annak ellenére, hogy végigcsinálták az árképzés folyamatát. Még szerencse, hogy idővel a fizetések lekövették az áremelkedést. A turizmusnak viszont egyértelműen jót tett az euró. Összességében úgy értékelt, hogy a sikeres euróátállás záloga a jó felkészülés, ami Szlovákiában például öt éven át tartott.

A V4 lehet a Nyugat-Európa nagy riválisa

Külön kitért a V4-k szerepére is, amelyben nagyon nagy potenciált lát. A négy ország – lengyel, cseh, szlovák és magyar – lakosságát összeadva vetekszik az olasz vagy akár a német gazdaság erejével. Így lehetne utolérni a nyugati térséget, amely még mindig úgy tekint Kelet-Közép-Európára, mint volt kommunista rendszerre.

„Komoly lehetőséget látok a V4-ben, nagy támogatója vagyok a szövetségnek. Ha egyetértés van a tagok között, nagy előrelépést lehet elérni, a legjobb idők még csak most jöhetnek” – vélekedett. Ehhez azonban elsődlegesen megfelelő vezetők kellenek, ahogy az Európai Unióban is.

Azt mondta, igazán erős vezetőkre van szükség, mert ami például az EU és az USA közötti kereskedelmi tárgyalásokon történt, az

Túl későn, túl keveset, igazi katasztrófa – jellemezte a helyzetet. Azt viszont határozottan elutasítja, hogy Európai Egyesült Államokat csináljanak az EU-ból, mert szerinte ezt nem lehet végrehajtani 27 különböző nemzettel.

Szerinte Magyarország egy fontos ipari ország, a külföldi működő tőke bevonzásában szép eredményeket ér el, de érdemes figyelnie a diverzifikációra. Kritizálta a jelenlegi szlovák kormányt, amely viszont szerinte rossz gazdasági keveréket alkalmaz, amely kifacsarja az országot.

Röviden kitért az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fűződő viszonyára, erről azt mondta, hogy jó a viszonyuk, a keresztnevükön szólítják egymást. Elismerte, hogy Orbán Viktor és Robert Fico személyes kapcsolata kiváló, de szerinte ebből a két ország egyelőre nem profitált sokat.

Végezetül újra visszakanyarodott a V4-ekhez, mert szerinte a szövetség együttműködése kiterjedhetne

• közös szolgáltatásokra,
• energetikai fejlesztésekre,
• saját cégek fejlesztésére,
• ezzel is utolérve a nyugat-európai kapacitásokat.

Nagyon fontosnak tartja a technológiai megújulást, az innovációt, ami komoly növekedést hozhat magával, úgy, hogy 15-20 év múlva már a régió vállalatai is mind potenciál cégvásárlók jelenhetnének meg nyugaton. "A V4 pedig egy megfelelő alap lenne ahhoz, hogy mindezt finanszírozni lehessen" – zárta előadását Eduard Heger a BKIK Nagyvállalati Klubjában.