Ahogyan a gabonát, úgy a mézet is kiszorítja hagyományos piacainkról az Ukrajnából nyomott áron érkező termék – hívta fel a figyelmet az agrártárca, emlékeztetve, hogy Magyarország több tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. Európában ugyanis olyan harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a magyar mézet.
November után gyakorlatilag leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, az ukrán méz levitte a vegyes- és az akácméz árszintjét is. A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél is a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A helyzet ismert az Agrárminisztérium előtt is. Ennek kialakulását Nagy István agrárminiszter azzal magyarázta a Világgazdaságnak, hogy
az ukrajnai méhészek a háború elől menekítve pörgetés után féláron vagy még olcsóbban azonnal értékesítették a mézet, mert nem akarták, hogy termékük a harcokban megsemmisüljön, és azonnal pénzhez akartak jutni.
Az ukrán méznek nem Magyarország volt a vevője, hanem a német, francia, svájci és olasz mézletöltők, ami annyiban problémás, hogy a magyar termékeket is ide akarták eladni. Mégpedig nagy reményekkel, mert három év után tavaly végre a méhészeknek nem volt rossz évük, és azt gondolták, hogy ha minden agrártermék ára az egekbe szökött, ők is jó áron tudják eladni az árujukat. Ezt akadályozta meg, hogy a magyar méz exportpiacai bedugultak az ukrán áru miatt. Ezzel szemben teljesen fegyvertelenek vagyunk, mert arra nincs ráhatásunk, hogy például a németek kitől vásároljanak – tette hozzá a miniszter.
Nagy István: a kétes eredetű ukrán gabonával megbénították a belföldi kereskedelmetNem áthalad az országon, hanem itt ragad az ukrán gabona, ami leállította a belpiaci gabonakereskedelmet és letörte az árakat. |
Nagy István szerint azonban mivel az ukrán méhészek békében is termeltek mézet, és az is elfogyott, abban lehet bízni, hogy ez történik most is. A zavart az okozza, hogy egyszerre árasztották el a piacot az árujukkal. A miniszter reményei szerint az influenzaszezon tavaszra kiüríti a raktárakat, és megindul a hagyományos felvásárlás. Mindamellett érthető, hogy a méhészek aggódnak, hiszen kellene a tavaszi induláshoz a pénz, de nincs bevételük.
A korábbi évekhez képest ugyanakkor különbség, hogy az ukrán termékekre kivetett uniós importvám teljesen megszűnt júliusban, és akár 60 ezer tonnára emelkedett a vámmentes kvóta
– hívta fel a figyelmet Fazekas Gyula. Addig kevesebb méz jött onnan, ami valószínűleg éppen a vám belengetett megszűnésének köszönhető, később viszont – a november végéig rendelkezésre álló KSH-adatok szerint – némileg növekedett az Ukrajnából Magyarországra behozott mennyiség: az augusztusban és szeptemberben még csupán 60-60 tonna körüli mennyiség a következő két hónapban havi több mint 220 tonnára emelkedett, összességében pedig a teljes közel kétharmada jött közvetlenül Ukrajnából. Eközben az exportőrök által lejelentett teljes magyar mézkivitel 13 300 tonna volt november végéig, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 17 575, 2020-ban pedig 18 524 tonna.
Bezavar az európai piacon az is, hogy Amerika dömpingvámot vezetett be több ország termékeire, ezért például a korábban az amerikai piacon értékesített argentin méz egy része is Európában keres piacot, és még 17 százalékos vámmal is olcsóbb, mint a magyar méz.
Európában minden magasabb árfekvésű termék értékesítése megállt, a vásárlóerő csökkenése miatt nem kell már sem a lépes, sem a bioméz, és az akácméz iránti érdeklődés is minimálisra esett vissza.
Az akácméz korábban magyar specialitásnak számított, most viszont már – különösen úgy, hogy az ukránoknak, a szerbeknek és a románoknak is van akácmézük – már csak egy termék a többi között.
Tíz éve nem látott mennyiség termett akácmézbőlA legnagyobb területű méhlegelő az országban a napraforgó, amelyet az aszály tönkretett. |
Közben nemcsak Magyarországon, hanem más uniós méztermelőknél is jó volt a termés, az árversenyben pedig a magyar méhészek nincsenek jó pozícióban, nemcsak az ukrán, hanem a szlovák, román, szerb, bolgár mézek is olcsóbbak a magyarnál.
