Akácmézből tíz éve nem látott mennyiség termett Magyarországon, a napraforgómézről azonban az aszály miatt le kell mondani – írta a csütörtöki Magyar Nemzet.
A napilapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke felidézte, hogy az év reményteli szezonnak ígérkezett a méhészeteknek, a késő tavaszi, kora nyári időszakban kiemelkedő eredmények születtek.
A repce és az ezüsthárs is jól mézelt, akácmézből pedig az elmúlt tíz év legjobb termését pergethették ki a méhészek.
A nyár második felében azonban komoly gondokat okozott az aszály.
Valósággal kettészakadt az idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – mondta. Hozzátette, bár tartottak attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél jobb méztermést elérni az akácosokban. Bross Péter szerint a repce is jól mézelt az idén, emellett az ezüsthárson legeltető méhészek is kiváló eredményt értek el. A nyári kánikula és a szárazság fokozódásával azonban egyre romlottak a kilátások.
A legnagyobb területű méhlegelőt az országban a napraforgó jelenti, a komoly aszály miatt azonban gyakorlatilag elmaradt a növények mézelése. A legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek.
Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet, a napraforgó csak sínylődik, és így nektárt sem ad a méheknek
– emelte ki az egyesület elnöke, aki szerint az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti el, és ez is főként a dunántúli területekről származik.
Az aszály a méhészetek életét is megnehezítette, a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben. Ennél is nagyobb baj, hogy
a napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van.
Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges. Bross Péter szerint a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. Mindez katasztrofális következményeket jelet előre a jövő évi szezonra, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza ugyanis csökken – figyelmeztetett.
Mindezek ellenére
mézhiánytól nem kell tartani a hazai piacon,
az országban ugyanis még a legrosszabb évben is bőven a hazai fogyasztás feletti mennyiség terem. Exportorientált ágazatként a méhészek jelentős mennyiséget adnak el a külpiacokra, a legfontosabb partner továbbra is Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Bár az idén minden költségtényező – csomagolóanyagok, energia, üzemanyag – a méz árának emelkedését indokolná, Bross Péter mégsem számít drágulásra. Ennek oka, hogy
az ukrajnai területeken – a várakozásokkal ellentétben – jó termést hozott az év, bőven van ukrán méz, ami akadozva, de folyamatosan érkezik az EU-ba.
A fokozott kínálat pedig átmeneti áreséshez vezethet a piacon. A kereslet azonban így is jelentős, a szállítási nehézségek miatt pedig felértékelődik a helyi termékek szerepe, így jó esély van arra, hogy az EU-ban az idén is keresett lesz a magyar méz. A méhészeket ugyanakkor türelemre intette az egyesület elnöke: a tíz éve nem látott mennyiségű akácmézet egy év alatt lehetetlen eladni úgy, hogy az árak is elfogadható szinten maradjanak.
