Napjaink fejlett civilizációjában különösen fontos, hogy megőrizzük földünk biodiverzitását, amelynek egyaránt eszköze a veszélyeztetett fajok védelme és a vadászható fajokkal való gazdálkodás – mondta a 12 ország 200 kiállítóját felvonultató FeHoVa megnyitóján Nagy István. Az agrárminiszter beszélt a vadászati ágazatra is ható kihívásokról, amelyek következtében a külföldi bérvadászati árbevétel csökkent, a vadhúspiac is megrendült. Az afrikai sertéspestis (ASP) okozta bevételkiesés és a tavalyi rendkívüli aszály is nehezítette az ágazat működését.
A tárca célja, hogy az erdővel való gazdálkodás lehetősége a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon, egyúttal megőrizze biológiai sokféleségét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényeknek és a gazdasági követelményeknek.
Szerencsére a fenntarthatóságra vonatkozó feltételek régóta adottak, amit az is bizonyít, hogy Magyarország 1921 óta megduplázta erdőterületeinek nagyságát, 11-ről 22 százalékra
– mondta.
A hivatásos vadászok az ASP elleni védekezés céljából megkapták a lehetőséget az éjjellátók és hangtompítók használatára – mondta a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, hozzátéve, hogy ezek a jogosítványok szigorúan állategészségügyi intézkedéseket szolgálnak. Az ASP elleni védekezést úgy jellemezte, hogy ebben a legsikeresebbek voltunk.
Az adminisztrációban is könnyítéséket terveznek:
megszüntetik az állandó lakcím szükségességét a fegyvertartási engedélyhez
– jelentette be. A szabályozás elfogadása után elég lesz a lakcímkártya, ezzel a lépéssel már a határon túli magyarokat, valamint a külföldön dolgozó, és ott állandó lakcímmel rendelkezőket sem zárják ki a fegyvertartási engedélyre jogosultak köréből. Szintén könnyebbséget jelent, hogy öröklésnél, családon belüli ajándékozásnál nem kell műszaki vizsgáztatni a fegyvert.
A hatályos vadászati törvényt a világ hasonló szabályozásainak rangsorában is kiemelkedőnek nevezte. Mindez annak köszönhető, hogy a jogszabály a vadászatra jogosultak bevonásával készült – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy volt egy kis fenntartás a tájegységi fővadász intézményének bevezetésével szemben, de a visszajelzések szerint ez bevált, a tisztséget betöltők sokat segítenek a vadgazdálkodásban. Semjén szerint helyesnek bizonyult az is, hogy a vadászterületek nagysága nem lehet 3 ezer hektárnál kisebb, és a húszéves ciklusok meghatározása is jó döntés volt.
Mint mondta,
személyesen lobbizik azért, hogy a kormorán és a hód ne legyen vadászható, mert ellenkező esetben – amennyiben nem lövik ki őket – az általuk okozott kárt a vadászoknak kellene megtéríteniük.
A vadászok ugyanakkor jószolgálati alapon készek a problémák kezelésére, és maga is fontosnak tartja a kormoránok gyérítését, mivel azok védett halfajok létét veszélyeztetik.
Részletesen beszélt az Európai Bizottsággal folytatott vitáról, amely lényege, hogy Brüsszel az ólomsörét beszüntetését szorgalmazza, illetve azt, hogy a horgászok se használjanak ólmot nehezékként, amivel a kormány nem ért egyet. A hazai vizsgálatok eredményei szerint ugyanis még a lőtereken sincs ólomszennyezés a talajvízben. Mint mondta, az acélsörét környezeti hatását is érdemes lenne vizsgálni, de a veszélyességet tekintve biztos, hogy megpattanáskor utóbbi nagyobb kockázatot jelent az emberekre. A magyar vadászok fegyvereinek 84 százaléka nem alkalmas arra, hogy acélsörétet lőjön ki.
