Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő szerepet játszik a génmegőrzésben, őshonos növényeink és állataink a gazdasági szerepük mellett kiemelt fontosságú nemzeti örökségünk – mondta sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. A paraszti életforma változása és a mezőgazdaság intenzívebbé válása magával hozta a nagy teljesítményű nem magyar fajták, illetve hibridek térnyerését. Ennek veszélyeit felismerték, és ma már elmondható, hogy a legveszélyeztetett fajtákból sikerült fajtatiszta állományokat megőrizni.
Fotó: Shutterstock
Az 1990-es években ez a feladat a szakmai szövetségekhez került, de az állam ma is fontos szerepet játszik a génmegőrzésben, mert
a külföldi fajtáktól való függés csökkentése nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek,
valamint természetvédelmi szempontból is fontos. A kormány 2018-ban elfogadta, a következő évben pedig elindította az ötéves génmegőrzési stratégiát, jelezve, hogy nagyobb szerepet vállal ebben a feladatban. A 12 milliárd forintos keretösszegű stratégia megvalósításában különösen nagy szerepet játszanak a nemzeti parkok, ahol a magyar kutyafajtákat arra használják, amire valók, a terelőket terelésre, a vadászokat vadászatra, az őrzőket pedig őrzésre – fogalmazott. Bár nem haszonállatok, a génmegőrzési stratégiában a kilenc magyar fajta (a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agrár és az erdélyi kopó) is nagy szerepet kapott – tette hozzá. Ezt jelzi, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) 2019-től évi 50 millió forint támogatásban részesül.
Megnövelt támogatást kaphatnak az őshonos haszonállatokat tartókJanuár végéig pályázhatnak a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ (helyben történő) megőrzésére a gazdálkodók. |
Van még feladat, mivel a kilenc fajtából 2022-ig kevesebb mint 2800 egyedet emeltek be a törzskönyvbe, és csak mintegy 3 ezer, tenyésztésre alkalmas ebet tartanak nyilván. Jó hír viszont, hogy a magyar kutyafajtáj genetikailag nem terheltek – mondta.
A sajtótájékoztatón adták át a MEOESZ kezdeményezésére összegyűjtött adományt a törökországi földrengés túlélőinek felkutatásában részt vevő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat részére. A 2006-ban alakult szervezet 48 fővel és 18 mentőkutyával dolgozik, a törökországi mentés során pedig a húszfős gárdájuk és a négy mentőkutya 17 emberéletet mentett meg úgy, hogy miután a kutyák „szagot fogtak”, a mentőegység 24–36 órás bontással jutott el a túlélőkig.
A minisztérium segítségével négy éve indult génmegőrzési program keretében a tudományos eredményeken túl sikerült népszerűsíteni a magyar kutyafajtákat – mondta Korózs Gábor, a MEOESZ elnöke, és az iskolai program keretében több mint tízezer diákkal ismertették meg a hazai fajtákat.
