Teljes kudarcba fulladt az EU-csúcs: Ursula von der Leyen magyarázkodik – Belgium fellázadt Brüsszel ellen

„Az Európai Tanács egyértelmű elkötelezettséget mutat Ukrajna támogatása mellett, ami magában foglalja a védelmi és biztonsági szükségletek kielégítését is” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen csütörtökön késő este Brüsszelben. Az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállami vezetők tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tanácsi következtetések erőteljesen fogalmaznak az Ukrajna szükségleteinek kezelésére irányuló közös uniós szándékról. Szerinte az Európai Tanács nagyon világos elköteleződést vállalt ebben a kérdésben.

Ursula von der Leyen hozzátette: a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki lehetséges megoldásokat a támogatás további formáira.

„Ez a téma egyáltalán nem egyszerű, nagyon összetett, ezért megvitattuk. De az is világos, hogy több pontot még tisztázni kell, mélyebben meg kell vizsgálni, és tovább kell dolgozni rajtuk” – mondta a német politikus.

Hozzátette, hogy egyetértés volt abban, mit kell tenni – ez az orosz befagyasztott vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel –, és most azon kell dolgozni, hogyan válhat ez lehetővé, és mi a legjobb módja a továbblépésnek ezen a téren. Szerinte a csütörtöki tanácskozás lehetőséget adott arra is, hogy azonosítsák azokat a pontokat, amelyeket még tisztázni kell.

Ezzel összefüggésben Von der Leyen elmondta továbbá, hogy elsősorban a befagyasztott vagyonra összpontosítanak, és különböző lehetőségeket kell megvizsgálni. „Megerősíthetem, hogy az Európai Központi Bank elnöke és az Eurocsoport elnöke is nagyon világosan fogalmazott: ezek olyan kérdések, amelyeket kezelni kell – és kezelhetők is” – jelentette ki.

Belgium szerint az EU megosztott a kérdésben

Bart De Wever a csütörtöki tanácskozást követően kijelentette, hogy országa konkrét és szilárd garanciákat vár, mielőtt jóváhagyná azt a tervet, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával jelentős összegű hitelt biztosítana Ukrajnának. Belgium álláspontja kulcsfontosságú, mivel egy belga pénzügyi intézmény, az Euroclear kezeli azokat az eszközöket, amelyeket a tervben felhasználnának.

De Wever szerint a jogi egyértelműség segíthetne meggyőzni őt, ugyanakkor hozzátette, úgy tűnik, sok uniós vezető is megosztott a tervet illetően. Szavai szerint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztette az uniós vezetőket, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásához pénzügyi garanciákra van szükség, mivel a piacok bizalma forog kockán.

A belga kormányfő elmondása szerint Lagarde hangsúlyozta, hogy a lefoglalt eszközök mögött biztos fedezetnek kell állnia arra az esetre, ha Oroszország valamilyen okból igényt tartana a pénzre. A belga kormányfő szerint az uniós vezetők között egyelőre nem született egyértelmű megállapodás arról, ki vállalná ezt a garanciát.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a zárolt orosz vagyonból származó adóbevételnek semmi köze a belga állásponthoz, és felháborítónak nevezte azt a feltételezést, hogy Belgium azért ellenzi az eszközök lefoglalását, mert meg akarja tartani az ezekből származó bevételeket. Elismerte hogy az orosz eszközök adóbevételeket termelnek országa számára, ugyanakkor hozzátette, „boldog lesz az a nap amikor ez a pénz elhagyja Belgiumot”.

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz befagyasztott vagyonból tervezett hitel ötletét nem tették félre, jóllehet a vezetők enyhítettek az erre vonatkozó tanácsi következtetések megfogalmazásán.

„Nem temettük el a javaslatot, lehetőségünk volt megvitatni a technikai részleteket. Lépésről lépésre kell haladnunk, mert nem tehetünk semmit, ami sértené a nemzetközi jogot” – nyilatkozta a politikus.

EU-csúcs: nyugat-európai tagország fúrta meg Brüsszel tervét, Orbán Viktor és Fico kérhet egy kávét – nem kapja meg Ukrajna az orosz vagyont

Az Európai Unió vezetői a csütörtöki csúcson kiizzadtak magukból egy dokumentumot, hogyan lehetne az orosz–ukrán háború elején befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna javára felhasználni. Bár a konkrét összegekről, sem más lényeges kérdésről nem született döntés, az elméleti keret valamennyire kirajzolódott. A terv azonban számos jogi, politikai és gazdasági kockázattal járat, és a végrehajtásához az EU-nak még számos akadályt kell elhárítania.

A csütörtöki találkozón az országok vezetői elvileg támogatták a koncepciót, de a részletekben jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Belgium komoly fenntartásokat fogalmazott meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, őket terhelné a kölcsön visszafizetésének anyagi terhe. 

Bár a 45 milliárd eurós éves összeg óriási segítség lenne, az messze nem tölti ki az űr, melyet az Egyesült Államok kiesése okozott. A Kiel Intézet számításai szerint, hogy teljes mértékben pótolják az amerikai katonai segélyt, az európai országoknak évente mintegy 82 milliárd eurót (GDP-jük 0,21 százalékát) kellene fordítaniuk erre. Emellett ott van Ukrajna újjáépítésének hatalmas számlája, melyet a Világbank februárban 506 milliárd euróra becsült.

Oroszország befagyasztott milliárdjai tehát – még ha mind meg is szerezhetők lennének – sem fedeznék a háború teljes költségét.

Vége az EU-csúcsnak, Orbán Viktor az éjjel ajánlatot tett Ukrajnának – a magyar miniszterelnök vészjósló levelet kapott Putyintól

Magyarországnak van világháborús tapasztalata, ezért nem akar háborúba menni, és nem is fog – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően, péntek hajnalban.

„Azt javasoljuk az ukránoknak, hogy inkább egy béketárgyalással próbálkozzunk, mi abban tudunk segíteni. Embert nem küldünk, fegyvert nem küldünk, pénzt nem adunk, de szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével” – fogalmazott a kormányfő.

„Ha az Európai Unió nem akar kiszorulni az Európáról szóló döntésekből, akkor ott kell lennie a tárgyalásoknál, és nem úgy, hogy bekéredzkedik mások tárgyalására, hanem saját jogon kell tárgyalást, diplomáciai akciókat indítania” – tette hozzá Orbán Viktor.