Ömlik a pénz a hazai vállalkozásoknak: ezekkel a programokkal támogatja a kormány a növekedést és a munkahelymegtartást

Az idei kiemelt évnek számít a hazai vállalkozások szempontjából, hiszen az esztendő egy több mint 1400 milliárd forintos fejlesztési csomaggal indult – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Ennek legfontosabb eleme a Demján Sándor Program, amelynek forrásai a vállalkozások fejlesztését, működésük erősítését és piaci terjeszkedését támogatják.

A szakértő kiemelte, hogy a kormány a pénzügyi ösztönzők mellett az adóterhek csökkentésével is igyekszik könnyíteni a cégek működését. „Az áfa alanyi adómentesség értékhatárának 12 millióról 18 millió forintra emelése komoly segítséget jelenthet a mikrovállalkozásoknak, hiszen jelentősen javítja a likviditásukat, miközben csökkenti az adminisztrációs terheket” – fogalmazott.

Ginop Plusz: a fejlesztések motorja

A 2025-ös év egyik legfontosabb eszköze a Ginop Plusz program, amelyen belül mintegy 450 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások fejlesztésére. A program fókusza az innováció és a versenyképesség növelése, de a célkitűzések között szerepel a mikro- és kisvállalkozások helyi gazdasági beágyazottságának erősítése és a munkahelyek megtartása is.

Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a program több, különböző méretű és profilú vállalkozást érintő pályázati formát tartalmaz, amelyek célzottan segítik a termelésfejlesztést, a technológiai megújulást és a digitalizációt. „Ezek a források nemcsak közvetlen beruházásokat támogatnak, hanem közvetve a foglalkoztatottságot és a regionális gazdasági egyensúlyt is erősítik” – tette hozzá.

Munkahelyvédelem: a „Munkából munkába” program

A kormány a 2025-ös évben egy új, 1,5 milliárd forintos támogatási konstrukciót is elindított, kifejezetten a foglalkoztatás folyamatosságának megőrzésére. A „Munkából munkába” program célja, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A támogatás azon mikro-, kis- és középvállalkozásokat segíti, amelyek

• legalább öt,
• legfeljebb húsz,

korábban leépített munkavállalót vesznek át, és legalább nyolc hónapig továbbfoglalkoztatják őket.

„A konstrukció kettős célt szolgál: egyrészt a családok védelmét, másrészt a kkv-szektor munkaerő-megtartó képességének javítását. A program a hazai foglalkoztatás stabilitását erősíti egy olyan időszakban, amikor a munkaerőhiány és a fluktuáció egyszerre jelent kihívást” – mondta az igazgató. A pályázatra július 31-ig lehetett jelentkezni, és az előzetes adatok szerint a keretösszeg iránt élénk volt az érdeklődés.

Export és külpiacok: új lendület a vállalkozásoknak

Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a kormányzati programok egyik fontos iránya továbbra is az exportösztönzés. A kedvezményes hitelprogramok és biztosítási konstrukciók révén a magyar vállalkozások kedvező feltételek mellett léphetnek külföldi piacokra, illetve finanszírozhatják beruházásaikat.

„A nemzetközi terjeszkedésben kulcsszerepet játszanak az Eximbank és a HIPA konstrukciói, amelyek a külpiaci kockázatok mérséklésével ösztönzik az exportot” – mondta. A szakértő szerint a kormány célja, hogy a kkv-k a következő években nagyobb arányban vegyenek részt a külkereskedelemben, ami a gazdasági növekedés egyik új forrása lehet.

Összességében – fogalmazott az Oeconomus elemzője – a 2025-ös év kormányzati intézkedései komplex eszközrendszert alkotnak:

„A cél a hazai vállalkozások hosszú távú versenyképességének megerősítése – nemcsak a 3 százalékos hitel, hanem a teljes fejlesztéspolitikai csomag révén.”