Ukrán agrártermékek tiltása: több százezer tonna kukorica és az uniós fellépés is hiányzik

Mindenképpen pozitív hír, hogy az agrártárca megpróbál valamilyen megoldást találni a gabonapiaci helyzetre, az Ukrajnából érkező import betiltásának kifejezetten örülnek termelői körökben – kommentálta az Agrárminisztérium bejelentését a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. „Reméljük, hogy ez pozitív hatással lesz a terménypiaci árakra, és segít a több ezer, financiális problémákkal küszködő gazdán” – tette hozzá.

Mint ismert, az Agrárminisztérium (AM) múlt szombaton jelentette be, hogy érdemi uniós intézkedések hiányában, Lengyelországhoz hasonlóan átmeneti jelleggel, június 30-ig megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra importálását. Az AM szerint a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása már súlyos károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak, ezért volt szükség a rendkívüli intézkedésekre.

A tárca a korlátozást élelmiszer-biztonsági szempontokkal is indokolta, mivel Ukrajnában az EU-ban már betiltott szereket is használhatnak a termelésben, mint ahogyan a GMO-k használata sem ütközik tilalomba. Ukrajna a vám- és kvótamentesség birtokában a gabona és az olajos magvak mellett nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit – szólt a tárca közleménye.

Hiányzó kukorica: honnan és mennyiért?

A jelenleg tartó „búzaévben” – amelyet a szakmabeliek július 1-jétől a következő év június 30-ig számolnak – április 10-ig 240 ezer tonna búza érkezett Ukrajnából Magyarországra. Az utóbbi hetekben alig folydogált az import: az utolsó két hétben csak négyezer tonna jött be az országba. Piaci szakértők szerint búzából egyébként nincs is szükség importra.

Ezzel szemben kukoricából annál nagyobb a hiány: korábban a kereskedők, feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit védő Gabonaszövetség is jelezte, hogy mintegy kétmillió tonna hiányzik a szezonban szükséges mennyiségből. Azóta kiderült, hogy az első agrárkamarai becslés szerint 2,4 millió tonnás kukoricatermés végül 2,8 millió tonna lett, és kevesebbet használnak fel a takarmánykeverők és az etanolgyártók is. Így a szakértők már „csak” 1,9 millió tonnára teszik a hiányt, vagyis – az 1,2 millió tonna már beérkezett kukoricával számolva – 700 ezer tonnára tehető a deficit. Vagyis ennyit kellene behozni, az ukrán termény stopja után az a kérdés, hogy honnan és mennyiért – fogalmazott egy szakértő. Egy határig persze a takarmányban is kiváltható a kukorica, és az etanolgyártók is visszafoghatják a termelésüket, de az ukrán termény kiváltása elkerülhetetlennek tűnik. 

A szakértők egyébként azt is felvetették, hogy 

A toxinos tételek nagyságát csak becsülni lehet: egyes kisebb régiókban eléri a 30 százalékot is, összességében pedig egészen bizonyosan több százezer tonnáról van szó. Mint emlékezetes, korábban Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az etanolgyáraknak kellene kormányzati támogatást adni azért, hogy feldolgozzák a szennyezett terményt. Ilyen ösztönzés nélkül ezt nem áll érdekükben megtenni, hiszen az etanolgyártáskor keletkező mellékterméket az alapanyag toxintartalma miatt nem tudják takarmányként hasznosítani. 

Más kereskedők szerint aggasztó, hogy megjelenik az ukrán importot tiltó rendelkezés, de arról nem érkezett tájékoztatás, hogy mi lesz azzal a tétellel, amelyik már úton van, ki is fizették, és az adott takarmánykeverőben vagy etanolgyárban számítanak rá.

Bizonytalan élelmiszeriparosok 

Érdekes szál az ügyben, hogy a magyar agrárkormányzat az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek importjának korlátozását jelentette be, míg a lengyel kormány a gabona behozatala mellett az Ukrajnából származó egyéb élelmiszerimportot is betiltja. Piaci szakértők ezzel kapcsolatban azt mondták a Világgazdaságnak: 

Vagyis például Ukrajna napraforgó helyett étolajat, búza helyett pedig lisztet szállít majd megnövekedett mértékben – miközben a hazai malmoknak az ukrán liszt itthon és a potenciális exportpiacaikon is nagy gondokat okozott korábban, az utóbbi hónapokban azonban gyakorlatilag már leállt a beszállítás. 

Mivel a rendeletet egyelőre nem látta senki, az élelmiszer-feldolgozók csak reménykedni tudnak abban, hogy itt is bekerülnek az élelmiszerek az importkorlátozott körbe – amire utalhat az is, hogy az indoklásban nem csak mezőgazdasági termékeket sorolt fel a miniszter. Egy piaci szakértő arra hívta fel a Világgazdaság figyelmét, hogy az összes, Ukrajnával kereskedelmi kapcsolatban álló országnak lépnie kellene, ugyanis ha más, a magyarokéhoz és a lengyelekéhez hasonló korlátozást nem alkalmazó EU-tagállamba lép be az ukrán áru, szabadon bejöhet Magyarországra is, tekintve, hogy onnantól uniós belső kereskedelmi tételnek minősül majd. A kör mindenesetre tágul: az Új Szó internetes kiadásának híre szerint hétfőn Szlovákia ideiglenesen leállította az ukrajnai gabonabehozatalt és egyes további termékek importját, míg a Kronika Online arról írt, hogy Javor Gecsev megbízott mezőgazdasági miniszter bejelentette, Lengyelország és Magyarország hasonló döntését követően Bulgária szintén fontolóra veszi az ukrán gabona importjának betiltását.

Mélyben a gabonaárak

Közben a belpiaci gabonaárak tovább estek. Mint Csősz Tibor elmondta: 

Egyes – jellemzően nyugat-magyarországi – vármegyékben előfordulnak 90 ezer forintot is meghaladó ajánlatok, de a MOSZ tanácsosa szerint korántsem biztos, hogy valóban meg is vásárolják az adott tételt. Annyira a pangás a jellemző a piacra, és olyan kevés üzlet születik, hogy egy-egy tétel eladása, adott esetben egy-egy helyi igény kielégítése eltérítheti az árakat. Az egyes vármegyékből így sokszor nagy különbségekről számolnak be a termelők: például Hajdú-Biharban 75 ezer forintos ajánlat született étkezési búzára, 65 ezer forintos pedig takarmánykukoricára, miközben ugyanazon a héten Győr-Moson-Sopronban a kukoricáért 81 ezer forintot kínáltak. Feltűnő az árpa árának bezuhanása, amely a MOSZ információi szerint tonnánként 60 ezer forintra csökkent a néhány hónapja még 110-120 ezer forintos árról.