Az agrártermelők 51 százaléka kifejezetten rossznak, további 19 százaléka pedig az átlagosnál gyengébbnek minősítette a 2022-es évet a mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából – derül ki az Agroinform.hu AgroFeeling 2023 címet viselő, a gazdálkodói hangulatot és terveket célzó felméréséből. A megkérdezett – zömében kisebb, 150 hektár alatti területen gazdálkodó – termelők 30 százaléka ugyanakkor elégedett volt elmúlt évi eredményeivel. Azok közül, akiknek kedvezőtlen tapasztalataik voltak, mindössze 6 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy az idén gyökeres változtatást hajtanak végre, vagy felhagynak a gazdálkodással, 19 százalék visszafogja, míg 75 százalék a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.

A gazdálkodók ötöde egyelőre nem érti az előírásokat.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

A felmérésből kiderül, hogy rendkívül eltérő feltételekkel indulhat az idei évben az, aki óvatosságból még tavaly megvásárolta a szükséges műtrágyamennyiséget, szemben azzal, aki az idén tavasszal feleakkora áron tudta beszerezni ezt az inputanyagot. 

A jelenlegi, tonnánként 60 ezer tonnás felvásárlási ár mellett a válaszadók 51 százaléka szerint kiugró, hektáronként átlagosan 7 tonna feletti terméshozamot kellene ahhoz elérni, hogy a magas költségek mellett legalább nullszaldó legyen az eredmény.

(A búza termésátlaga az elmúlt években általában 5-6 tonna/hektár között volt, tavaly pedig az aszály miatt mindössze 4,2 tonna volt.)

A felmérés válaszadói szerint messze a legnagyobb kihívás a felvásárlási árak alakulása, 87 százaléknyian jelölték ezt meg valódi nehézségnek a gazdálkodásukat érintően. A költségek emelkedése (gépek, inputanyagok drágulása) 48 százalék számára probléma. A kiszámíthatatlan időjárás 40 százalék számára jelent komoly kihívást, és 45 százaléknyian vannak azok is, akik az új támogatási rendszertől tartanak.

Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban a legtöbben, 35 százaléknyian annak a félelmüknek adtak hangot, hogy 

növekvő adminisztrációs terhekre számítanak, amelyeket nem biztos, hogy meg tudnak felelni. 

A válaszadók 30 százaléka attól tart, hogy az új rendszer a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket, 21 százaléknyian egyelőre nem is értik, hogy milyen előírásoknak kell megfelelniük a feltételességgel, illetve az Agrár-Ökológiai Programmal (AÖP) kapcsolatban.

A fenti félelmek ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt vesz az AÖP-ben. E program szántóföldi kultúrát érintő részében legalább két pont értékben kell vállalásokat tenni, hogy az adott gazdálkodó megfeleljen a feltételeknek. A legnagyobb arányban, 35 százalékban itt a válaszadók a két pontot érő mikrobiológiai készítmények alkalmazását említették, de jelentős súllyal, 10 százalék felett szerepelt a szintén két ponttal honorált forgatás nélküli talajművelés, az egy-egy ponttal díjazott talaj-, illetve növénykondicionáló szerek használata, valamint a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma.

Bemutatta a szaktárca a brüsszeli megállapodás részleteit: közel 5400 milliárd forint sorsa dőlt el

Az élelmiszeripar megújítását, a mezőgazdaságban pedig az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését tekinti gazdaságfejlesztési prioritásnak az agrártárca.