BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elégedettek a gazdák: háromnegyedüknél minden marad a régiben

Az alacsony felvásárlási árak és az új támogatási rendszer adminisztrációs terhei aggasztják leginkább a mezőgazdasági termelőket.

Az agrártermelők 51 százaléka kifejezetten rossznak, további 19 százaléka pedig az átlagosnál gyengébbnek minősítette a 2022-es évet a mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából – derül ki az Agroinform.hu AgroFeeling 2023 címet viselő, a gazdálkodói hangulatot és terveket célzó felméréséből. A megkérdezett – zömében kisebb, 150 hektár alatti területen gazdálkodó – termelők 30 százaléka ugyanakkor elégedett volt elmúlt évi eredményeivel. Azok közül, akiknek kedvezőtlen tapasztalataik voltak, mindössze 6 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy az idén gyökeres változtatást hajtanak végre, vagy felhagynak a gazdálkodással, 19 százalék visszafogja, míg 75 százalék a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.

A gazdálkodók ötöde egyelőre nem érti az előírásokat.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

A felmérésből kiderül, hogy rendkívül eltérő feltételekkel indulhat az idei évben az, aki óvatosságból még tavaly megvásárolta a szükséges műtrágyamennyiséget, szemben azzal, aki az idén tavasszal feleakkora áron tudta beszerezni ezt az inputanyagot. 

A jelenlegi, tonnánként 60 ezer tonnás felvásárlási ár mellett a válaszadók 51 százaléka szerint kiugró, hektáronként átlagosan 7 tonna feletti terméshozamot kellene ahhoz elérni, hogy a magas költségek mellett legalább nullszaldó legyen az eredmény.

(A búza termésátlaga az elmúlt években általában 5-6 tonna/hektár között volt, tavaly pedig az aszály miatt mindössze 4,2 tonna volt.)

A felmérés válaszadói szerint messze a legnagyobb kihívás a felvásárlási árak alakulása, 87 százaléknyian jelölték ezt meg valódi nehézségnek a gazdálkodásukat érintően. A költségek emelkedése (gépek, inputanyagok drágulása) 48 százalék számára probléma. A kiszámíthatatlan időjárás 40 százalék számára jelent komoly kihívást, és 45 százaléknyian vannak azok is, akik az új támogatási rendszertől tartanak.

Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban a legtöbben, 35 százaléknyian annak a félelmüknek adtak hangot, hogy 

növekvő adminisztrációs terhekre számítanak, amelyeket nem biztos, hogy meg tudnak felelni. 

A válaszadók 30 százaléka attól tart, hogy az új rendszer a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket, 21 százaléknyian egyelőre nem is értik, hogy milyen előírásoknak kell megfelelniük a feltételességgel, illetve az Agrár-Ökológiai Programmal (AÖP) kapcsolatban.

A fenti félelmek ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt vesz az AÖP-ben. E program szántóföldi kultúrát érintő részében legalább két pont értékben kell vállalásokat tenni, hogy az adott gazdálkodó megfeleljen a feltételeknek. A legnagyobb arányban, 35 százalékban itt a válaszadók a két pontot érő mikrobiológiai készítmények alkalmazását említették, de jelentős súllyal, 10 százalék felett szerepelt a szintén két ponttal honorált forgatás nélküli talajművelés, az egy-egy ponttal díjazott talaj-, illetve növénykondicionáló szerek használata, valamint a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma.

Bemutatta a szaktárca a brüsszeli megállapodás részleteit: közel 5400 milliárd forint sorsa dőlt el

Az élelmiszeripar megújítását, a mezőgazdaságban pedig az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését tekinti gazdaságfejlesztési prioritásnak az agrártárca.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.