A magyar kajszi megszokott termésmennyiségének csupán negyede kerülhet idén piacra a tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerdai közleményéből.
A klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt
a szervezet szerint elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés átfogó újjászervezése, különösen a korai virágzású fajták esetében.
Idén a NAK és a FruitVeB becslése szerint mindössze 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, a jó évjáratok átlagánál 70-80 százalékkal kevesebbet. Hazánkban mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5–35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A termőterület több mint ötödét (1117 hektárt) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye adja, de Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében is jelentős területeken termesztik a gyümölcsöt. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.
A közlemény emlékeztetett, hogy évek óta visszatérő probléma a tavaszi fagy a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt hat évben négyszer érte nagyon súlyos kár emiatt a csonthéjasokat. Ráadásul a kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők még nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Ezért a NAK és a FruitVeB a 2000-es években megszűnt fajtakísérletek visszaállítását és a fajtákkal kapcsolatos információk átadásának erősítést javasolja.
Emellett érdemes lenne átgondolni azt is, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra.
Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
A két szervezet továbbá szorgalmazza a hazai gyümölcsnemesítés megerősítését is, tekintve, hogy a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére is.
