Nagy István agrárminiszter szerint az orosz–ukrán háború elhúzódása miatt az ukrán mezőgazdasági termékek várhatóan sokáig jelen lesznek Európában. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) mecsekaljai szőlőbirtokán rendezett Baranyai Agrár Nap elnevezésű fórum megnyitóján felszólaló politikus elmondta azt is, hogy a klímaváltozás és a fogyasztói szokások változása szintén olyan reakcióra kényszerítik a magyar gazdákat, melynek keretében lépéseket tesznek a piaci rések kitöltésére és
nagyobb hangsúlyt fektetnek a tisztes haszonnal is kecsegtető zöldség- és gyümölcstermesztésre.
Ezért a magyar kormány már idén és a következő években is folyamatosan jelentős támogatásokkal fogja segíteni azokat a termelőket, akik látnak fantáziát a korszerű technológiákban, és a tömegtermelés helyett a kertészeti zöldség-gyümölcs ágazat felé nyitnának, mert ebben van a piaci fölény; mindenki ezt keresi.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a magyar gabonatermesztők a jövőben képtelenek lesznek felvenni a versenyt az európai piacon tartósan jelen lévő ukrán gazdákkal, akik több százezer hektáros, egybefüggő és kiváló minőségű földjeiket a lehető legkorszerűbb nyugati technológiákkal, rendkívüli hatékonyság mellett művelik.
Elmondása szerint az által Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség a mezőgazdasági termékekre azzal jár, hogy a korábbi időszakhoz képest ezerszer több ukrán termék érkezik Európába. Ez pedig leküzdhetetlen problémát okoz az uniós gazdáknak, főként az Ukrajnával szomszédos országokban élőknek, ahova olcsón tudnak szállítani.
Nagy István elmondta, hogy a minden mezőgazdasági ágazatban jelentkező probléma elsősorban a gabonatermelőket, újabban pedig a méztermelőket sújtja. Kifejtette, hogy még
szeptember 15-ig tart az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalma, amelyhez a magyar kormány a későbbiekben is ragaszkodik, ha kell nemzeti intézkedésekkel.
Hozzátette, hogy a magyar kormány szerint létre kellene hozni egy olyan alapot, amivel az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját tudják támogatni. Így lehetne versenyképes áron eljuttatni az ukrán gabonát a korábbi célországaiba, Afrikába és a közel-keleti térségekbe.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdáknak nemcsak a kiszámíthatatlan időjárásra és a változó táplálkozási szokásokra, de arra is figyelniük kell, hogy az ágazat ne maradjon fiatalok nélkül. Ehhez jól átgondolt, bátor lépések és fejlesztések szükségesek, amelyekben a kormány továbbra is erős szövetségese a gazdáknak, mivel az agrár- és élelmiszeriparra stratégiai, nemzetbiztonsági szintű ágazatként tekint.
A tárcavezető elmondta, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 5400 milliárd forint jut az agráriumra,
míg a vidékfejlesztési forrásokat Magyarország sosem látott, 80 százalékos mértékű nemzeti kiegészítő támogatással toldja meg, így háromszor több jut a fejlesztésekhez, mint a megelőző hét évben. Kiemelve: a feldolgozóipar fejlesztésére több mint 750 milliárd forint fordítható a következő években.
A rendezvény védnöke, valamint az Országgyűlés alelnöke, Jakab István, aki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke is elmondta, hogy arra európai uniós szinten is szükség van, hogy az agráriumot érintő kihívásokra reagálni tudjanak a gazdák, ehhez pedig a mezőgazdászokat megértő és segítő döntéshozókra van szükség.
A Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke, Őri László a mezőgazdaság szereplőinek és fejlesztéseinek, a helyi termelőknek 2010 óta nyújtott kormányzati támogatásokat méltatta, mivel az agráriumból élők többletbevétele a helyi gazdaság erősödését szolgálja.
Madaras Zoltán, a rendezvény házigazdája, a Mecsek déli lankáin 30 hektárnyi szőlőültetvényt kezelő PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) elnöke arról beszélt, hogy mintegy 70 éve 1800 szőlőfajtát gondoznak, tartanak fenn. A jövőben a betegségekkel szemben ellenállóbb, rezisztens csemegeszőlő-fajtákkal is kísérletezni fognak.
