Az orosz–ukrán háború olyan rövid idő alatt vezetett értékesítési bizonytalanságokhoz és a termelési költségek növekedéséhez, amelyhez nehezen lehet rövid távon alkalmazkodni – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a szaktárca pénteki közleménye szerint.

20220201 Budapest ÁrstopA kormány február 1-jétől több alapvető élelmiszer árát befagyasztja a tavaly október 15-ei szinten. Az élelmiszerárstop célja, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt Magyarországra is begyűrűző élelmiszerár-növekedéstől - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Az élelmiszerárstop 7 terméket érint, ezek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej.Fotó: Bach Máté  (BPM)Magyar Nemzet Ár Stop Élelmiszer termékek Illusztráció  20220201 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet
Az élelemellátás biztosítása a legfontosabb.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

Feldman Zsolt az Észak-Balatoni Polgári Klub és a Debreceni Egyetem Nyári Egyetemén a „Gazdaság és biztonság, a vidékfejlesztés kihívásai és válaszok 2023– címmel megtartott konferencián beszélt azokról a főbb kockázatokról és kezelésükről, amelyeket egy mezőgazdasági termelőnek jól kell kezelnie az eredményesség érdekében.

A termelési, piaci és pénzügyi kockázatok között említette a szélsőségesebbé váló klimatikus környezetet, a termelési költségek intenzív változását, a hitelfinanszírozás költségeinek alakulását, az ukrán termékek vámmentessé válása miatt az Európai Unióba érkező több tízmillió tonna mezőgazdasági terményt vagy az ágazatban fokozódó munkaerőhiányt.

A termelési körülményeket folyamatosan szigorító uniós előírások gyakran szakmai megalapozottság nélküli megváltoztatását vagy az uniós élelmiszerkereslet csökkenését szintén kockázati tényezőként azonosította a magyar agrárium szempontjából – írta közleményében az AM.

Az államtitkár kifejtette, hogy a legfontosabb, de messze nem az egyetlen és kizárólagos eszköz e folyamatok kezelésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben 2027-ig megtervezett agrártámogatási rendszer. A piaci fundamentumokat, a felvásárlási vagy fogyasztói árakat ez természetesen nem változtatja meg, de a terület- és állatalapú támogatásai egyfajta biztonsági hálóként segítenek a gazdálkodás pénzügyi kiegyensúlyozásában az ár- és költségszintek jelentős nagymértékű kilengése idején is – tette hozzá.

© Unger Tamás
Az állattartókat is érzékenyen érinti a háború okozta bizonytalanság.
Fotó: Unger Tamás

Kiemelte az agrárforrások szerepét, amely révén a kormány a munkaerőhiány részbeni orvoslására, a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás automatizálására tud támogatást nyújtani. Hangsúlyozta a vidéki kistelepülések infrastruktúrájának és szolgáltatási hátterének fejlesztésére fordított kormányzati programok eredményeit, hiszen a működő vállalkozások mellett élhető kistelepülésekre van szükség, amelyek a mezőgazdasági vállalkozások számára képesek megtartani a helyben élő munkaerőt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságok megmaradása és a hazai forrásból történő élelmiszerellátás biztonságának megőrzése érdekében a mezőgazdasági termelés növekvő kockázatainak kezelésére mind gazdálkodói, mind országos szinten nagy súlyt kell fektetni. Ez nem lehet eredményes gazdálkodói alkalmazkodás nélkül. Például akár a talaj vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, akár a már bekövetkezett károk utólagos pénzügyi enyhítésében elérhető konstrukciókban való részvétellel, de a nemzeti szinten működő kockázatkezelési eszközök nélkül sem, mint a kárenyhítési alap, a biztosítási díjtámogatás vagy a jégkármérséklő rendszer.

Jelenleg is zajlik az a munka, amely a többi uniós tagállam gyakorlatainak elemzése és a magyar tapasztalatok alapján újításokra készül ebben az eszközrendszerben – mondta Feldman Zsolt.

A magyar gazdáknak reagálniuk kell a folyamatos kihívásokra

Nagy István agrárminiszter szerint a háború, a klímaváltozás és a változó fogyasztói szokások is reakciót követelnek, de ebben segít a kormány.