A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató rendszer, amely a jégkároktól véd, idén is segítette a védekezést országszerte, de a legtöbbet, 44,7 napot Csongrád-Csanád vármegyében működtették a szezonban.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszere, a JÉGER április 15. és szeptember 30. között 96 napon üzemelt, és milliárdokban mérhető kárt előzött meg – írja a Délmagyar.
Noha a talajgenerátorok nem képesek kiküszöbölni a jégesőket, a kialakuló jégszemcsék mérete jelentősen csökken a használatukkal, így míg idén Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan magas volt a jégkárok mértéke, addig hazánkban ezek elhanyagolható mértékűek voltak.
Nem véletlen, hogy több országban is felmerült a Magyarországot 2018 óta teljes mértékben lefedő rendszerhez hasonló kiépítése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A számítások szerint minden, a rendszerre költött forint 33 forintnyi termelési értéket óv meg.
Míg 2017-ben, az utolsó olyan évben, amikor még nem működött az országos rendszer, 72 ezer hektárra jelentettek a gazdák jégkárt, addig ez idén már csak 30 678 hektár volt. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít a Kárenyhítési Alap terhére.
Szél István a NAK Csongrád-Csanád vármegyei elnöke elmondta, hogy Csongrád-Csanádban 44 jégkármérséklő talajgenerátor található, átlagosan 44,7 napot működtek, havi átlagos üzemelésük pedig 201,7 óra volt.
A legtöbbet, 48 napon keresztül a Makói, a legkevesebbet, 42 napot a Csongrádi járásban kellett működtetni a rendszert. A generátorok ugyancsak a Makói járásban dolgoztak a legtöbbet, átlagosan havi 222 órát, a legkevesebbet pedig a csongrádiban, ott havi átlagban 184 órát. Az éves összesítés szerint csaknem 9000 órán keresztül volt bekapcsolva a rendszer a vármegyében.
Szemben a tavalyi évvel, idén már nem érték atrocitások sem a talajgenerátorok kezelőit. Tavaly olyan összeesküvés-elméletek terjedtek ugyanis, amelyek szerint a rendszer okozta az aszályt. Ezt többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat is cáfolta.
