Százával eszik a magyarok, de ez nem elég – drágulnia kellene az egyik legegészségesebb élelmiszernek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA spanyol Inprovo és a francia Snipo ágazati szervezettel konzorciumban nyert európai uniós támogatást a Baromfi Termék Tanács. A 80 százalékos támogatásintenzitású, hároméves projekt keretében 450 ezer euró érkezik az EU-tól. Mindhárom országban célja a kommunikációnak, hogy bemutassa az európai termelési rendszert – amelyik a legszigorúbb a világon –, egyben tudatosítsa a fogyasztókkal, hogy ennek élelmiszer-biztonsági szempontból milyen előnyei vannak – mondta Soós Mihály, a kampányt szervező Inno-Food Marketing Kft. ügyvezetője. Bemutatják a tojástermelés állategészségügyi és állatjóléti követelményeit, megfelelését a fenntarthatósági szempontoknak, valamint konyhai felhasználását.
Fotó: Czinege Melinda
A szervezők reményei szerint a kampány segíti a tojástermelés versenyképességének javulását és a fogyasztás növelését. Az utóbbiról Soós megjegyezte, hogy nem cél a túlfogyasztás ösztönzése, csupán a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiség elérése. A Tojáskihívás címmel január 1-jén indult kampány a gyermekes családokat, a gyermektelen fiatal háztartásokat, valamint a Z és az Y generáció tagjait célozza.
A világ tojástermelése az 1960-as 228 millióról 2021-re 1633 millió darabra emelkedett, jelenleg pedig a teljes termelés 40 százalékát Kína adja – adott kis világpiaci kitekintést Sütő Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnöke.
Az egy főre jutó tojásfogyasztás 1993-ban Magyarországon volt a legmagasabb a világon, 20,28 kilogramm, majd tíz évvel később ez 16,43 kilóra csökkent, amivel az ország az ötödik helyre csúszott vissza. A lejtmenet nem állt meg, 2013-ban Magyarország már nem került be a rangsorolt első tizenkét ország közé.
A tojás természetes, teljes biológiai értékű táplálék, ráadásul elérhető árú, ezért jó lenne, ha a jelenlegi 236 darabos fejenkénti éves fogyasztás visszatérne a korábbi 300 darab körüli szintre.
Örvendetes fejlemény, hogy nő a hazai ellátottság, szorul vissza az import – mondta el Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke. Mindezt akkor érték el, amikor számos kihívásnak kellett és kell megfelelnie a tojáságazatnak. A szövetség alelnöke ezek közül kiemelte a madárinfluenzát, az ellátási láncoknak a Covid–19 által előidézett megszakadását, az orosz–ukrán háborút, valamint a tavalyi aszályt. Ezek következtében például
egy átlagos tojótelepi beruházás költségei 40-50 százalékkal emelkedtek, gondok voltak a takarmány-alapanyagok elérhetőségével, megemelkedtek az energiaárak
– sorolta. Áprilistól az EU megadta a lehetőséget a vámmentes importra Ukrajnából, aminek következtében uniós szinten 700 százalékkal megemelkedett a tojásbehozatal. A vámmentes kereskedelem a jövőben is nagy kihívás lesz, ugyanis Magyarország ugyan saját hatáskörben meghosszabbította a behozatali tilalmat, ám az uniós országok zömébe eljut az ukrán tojás, és nyomja a piacot.
Az Ukrajnából beáramló baromfihús és tojás veszélyezteti az uniós termeléstMeg kell állítani az ukrán baromfihús- és tojásimportot, az Európai Unióba korlátlan mennyiségben érkező termékek ugyanis Európa önellátó képességét veszélyeztetik. |
Az infláció elleni küzdelem szintén hatással lesz a tojáságazatra, az árstop után a szabályozott árazáson keresztül. Fontos lenne az árstabilitás megteremtése, amire Pákozd szerint lesz kormányzati szándék is. A tojáspiacon a rövid távú, egy, legfeljebb két hónapos ármegállapodások a jellemzők, szemben a Nyugat-Európában szokásos egyéves szerződésekkel.
Nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz az állatjóléti feltételek szigorodásának, mikor lesznek elérhetők az uniós támogatások, valamint a beruházások megtérülnek-e. Pákozd szerint ugyanis a beruházási költségek emelkedése nincs benne a termék árában.
