Az ünnepi időszakban akár kétmillió fenyőfa is vevőre találhat Magyarországon, a kínálat túlnyomó részét a luc-, az ezüst- és a Kaukázusban őshonos nordmann teszi ki. Ezekből a környező országokba is jut, míg az itteni piacra körülbelül félmillió fenyő érkezik más országokból. A kitermelés november közepétől a földlabdás fákkal kezdődött.

Magyarországon 600-700 családi gazdaság megélhetését biztosítja a fenyőtermesztés.
Fotó: Lévai Zsolt / NAK

A belföldi termőterület 3000-3500 hektár, túlnyomó része Vas, Zala, Somogy vármegyében található, de a Mátra és a Bükk környékén, valamint Nógrád vármegyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Fenyőtermesztésből Magyarországon csaknem 600-700 családi gazdaság él meg. 

A minőség a jó szaporítóanyagnak és a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően évről évre jobb.

Az agrárkamara szakértői hangsúlyozzák: érdemes valódi fenyőt választani, mert a műfenyő gyártása környezetszennyező, ráadásul túlnyomó része Kínából érkezik, ökológiai lábnyomát így a hosszas szállítás is növeli. A műanyag fák csak akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha legalább húsz évig használják őket.

Klímaváltozás: a bükk és a fenyő szenved, de a visszatért aranysakál besegít a vadgazdálkodásba

A legöregebb budapesti erdeinkben 500-700 éves fák is vannak.