A kamara ötödik éve foglalkozik agrárstartupok fejlesztésével. Miért tartják ezt fontosnak?
Az agráriumban a korábbinál is nagyobb az újítások jelentősége. Egyrészt évről évre egyre jobban érződnek az éghajlatváltozás hatásai, a jövőben pedig ez még fokozottabban várható. Sajnos ehhez egy nagyon komoly társadalmi nyomás is társul, ami talán az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása. Ezt a nyomást az uniós politika sokszor túlkapó szabályozásokká konvertálja, amelyekkel ugyan megfelel bizonyos nagyvárosi rétegeknek, de sok esetben figyelmen kívül hagyja a mezőgazdaságból élőket.
Fotó: NAK
Miért alakulhatott ki ez a nyomás, és miben nyilvánul meg?
A legtöbb környezeti változásért sokan a mezőgazdaságot okolják. Az ágazatnak ugyan valóban van negatív hatása, de nem olyan drasztikus mértékű, mint azt a sötétzöld gondolkodású önkéntes szakértők sugallják. Ez főleg olyan emberek fejében van így, akik nagyrészt rövid cikkekből vagy Netflix-sorozatokból tájékozódnak a vidéki életről és az agráriumról.
Úgy gondolom, hogy
a jelenleg legbefolyásosabb uniós döntéshozók ezeknek az embereknek akarnak megfelelni, véleményem szerint így születnek azok a súlyos korlátozások a mezőgazdasági termelők számára, amelyek ellehetetlenítik a tevékenységüket. Megjegyzem, ez természetesen teljesen szembemegy azzal az alapvetéssel, hogy mindig legyen mindenki számára friss, minőségi élelmiszer az asztalon.
Ha picit a dolgok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően sok esetben a kivágott esőerdők helyére telepített állattartó telepekről származik az élelmiszer – ami aztán a fél világon hajóval, kamionokkal átutazik, mielőtt a boltok polcaira vagy a tányérunkra kerülne. Ezt a fenntarthatósági „harcban” sokan elfelejtik.
Az innováció miként segít a gazdálkodóknak? Illetve hogyan lehet elegendő számú és pláne megfelelő fejlesztőt bevonzani e feladatok ellátására?
Alapvetően két mód jellemző a fejlesztők bevonására. Vagy abban segítünk, hogy a nulláról elinduljon egy agrárproblémát célzó fejlesztés, vagy – ami a mi programunkon belül a legelterjedtebb – kész megoldással csábítunk át fejlesztőket más szektorokból. Szerencsére jól látszik, hogy egyre több fiatal érzi a felelősségét abban, hogy a jövőnk fenntarthatóbb legyen, és ők nyitottak a szektor modernizációját illetően. Az agrárium gazdasági oldalról az egyik legnagyobb hatást kifejtő iparág, amelynek a digitalizációs szintje eléggé elmaradott, ebből is adódik, hogy még sok kiaknázatlan lehetőség van. Például a telekommunikációban vagy a bankszektorban – amelyekben már a folyamatok nagy részét mesterséges intelligencia támogatja vagy látja el – nehezebb újítani. Ellenben az ott már kipróbált és működő megoldások egy része kis továbbgondolással könnyen adaptálható lehet a mezőgazdaságba. Ezt mi kiemelten támogatjuk agrárszakmai és üzletfejlesztési oldalról.
A NAK TechLab a gyakorlatban hogyan tud segíteni a startupoknak, milyen elemekből áll a program?
A módszertanunk lényege, hogy a kamaránál dolgozó szakértőgárdával, valamint nagyvállalati partnereink együttműködésével összegyűjtjük a hazai agráriumot érintő megoldandó problémákat, amelyekre a startupok hozhatnak megoldást.
A kiválasztott fejlesztőket támogatjuk piaci információkkal, illetve befektetőkkel való összekötésben a forrásszerzéshez, mindezt annak érdekében, hogy minél hamarabb piacképes megoldással tudjanak előállni.
Ezzel elérhetjük, ahogy a születő új megoldások valós problémákra adjanak gyakorlatba ültethető válaszokat, amelyek a teljes hazai agrárium előnyére válhatnak.
A rendezvényük címében is a jövő agráriuma szerepel. Milyen lehet ez a jövő, milyen témákról lesz szó a konferencián?
Egyrészt szó lesz az új technológiai megoldások gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről – például bemutatunk olyan robotokat, amelyek meghatározók lesznek a jövőben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben –, ugyanakkor stratégiai irányokat is felvázolunk, hazai és nemzetközi trendeket egyaránt bemutatunk, ezáltal a résztvevők teljes képet kaphatnak a szektort érintő folyamatokról. Például szociológus beszél arról, hogy milyen egy vállalkozásnak akkora változást megélni, mint amekkora most zajlik a szektorban. Említhetem azt is, hogy kutatást végeztettünk arról, egy átlagember mit gondol a mezőgazdaság fejlettségéről. Ennek eredményeit is itt ismertetjük, miközben rávilágítunk azokra a tényezőkre is, amelyek részben fals társadalmi nyomást idéznek elő. Azaz a fejlesztések előrehaladásán túl az agrárium jövőjéről is képet kaphat, aki eljön a Summitra, ahol a részvétel – mint az elmúlt két alkalommal is volt – ingyenes.
A generációváltás és a támogatások is segítik az agrárdigitalizációtAz idén indult új agrártámogatási rendszerben hangsúlyos szerepet kap az agrárdigitalizációs technológiák beszerzésének és az ezek használatát segítő képzéseknek a támogatása. |
