Sertéspestis, madárinfluenza, takarmányárak, piaci nehézségek, ukrán mind nehézséget okoztak a hazai állattartóknak – derül ki a Teol cikkéből.
Fotó: Shutterstock
A madárinfluenza nagyon komoly szakmai kihívás továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek – írja a lap.
Sertéshúsra van kereslet, bár a felvásárlási árak alacsonyabbak, mivel az exportlehetőségek beszűkültek, rengeteg áru maradt itthon. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója elmondta, jelenleg az élő sertés kilójáért 670-700 forint körüli árat fizetnek a feldolgozók, de három hónapja 780-at, azt megelőzően pedig 800 forintot adtak érte.
Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként.
Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz idején sok élelmet fogyasztottak a méhek.
Marha- és borjúhúsból viszont kevés fogy, ezt jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kilogramm/év/fő) és sertéshús (15,8 kilogramm/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kilogramm/év/fő) fogyasztása elenyésző.
