A magyarlaki duzzasztó felvízi részén élő nagy nutriaállomány gyérítése tavaly már elkezdődött, de van friss adat Szombathely környékéről, valamint a Marcal mellől is, illetve a szomszédos Győr-Moson-Sopron vármegye valamennyi vízfolyásában jelen vannak már a nutriák, ezért várható, hogy észak felől egyre gyakrabban jelennek meg egyedei – erről a Vaolnak nyilatkozott Czabán Dávid biológus.
Fotó: Gáncs József / Kisalföld
Nemrég a 24.hu már egyenesen azt írta, hogy
a Dunántúl mostanra gyakorlatilag elesett, az inváziószerűen terjedő termetes rágcsálók komoly természeti és gazdasági károkat okozhatnak.
Az állat a hódra hasonlít, termetessége ellenére nagyon bájos, de a megnyerő külső ellenére rendkívül kártékony rágcsálóról van szó, amelynek a kiirtásához a horgászok, halőrök segítségére is nagy szükség van.
Rendkívül szapora kártevő
A hódpatkány éjszaka aktív, de a hódokkal ellentétben nappal is lehet vele találkozni, különösen gyakran ott, ahol már tömegesen elszaporodott. Szaporodási sebességét jól példázza, hogy míg a hód évente egy alkalommal kettő-négy, a nutria évente kétszer hat-tizenkét utódot hoz a világra.
Fotó: Shutterstock
A legfrissebb hírek szerint a nutria a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén terjed, gyérítésével már máshol is évek óta próbálkoznak, de egyelőre nem igazán sikeresen, hiszen
a Dél-Amerikából származó kártevő rágcsáló nagy tempóban veszi birtokba új élőhelyeit.
Magyarországon hét éve jelentették az első hódpatkányokat, amiről a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Bizottságot is értesítették. Az első nutriaészlelések óta rohamosan terjeszkedik a faj az országban a Duna mentén, valamint annak mellékfolyóin.
A legfontosabb a nutria észlelését, illetve annak helyét jelezni például a csapdázást végző Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségét annak közösségi oldalán – olvasható a Vaol híradásában.
Szőrmeállatból üldözött kártevőA nutriát három-négy évtizeddel ezelőttig a bundájáért tenyésztették Magyarországon is. A nutriainvázió veszélyére már jó ideje figyelmeztetnek a szakemberek. A történtek kapcsán két nagy kérdés is van: az egyik, hogy miért szaporodhattak el a hódpatkányok, a másik, hogy vajon az egykori szőrmefarmokról vagy máshonnan bevándorolva származnak a néhol már tömegesen elszaporodott példányok ősei – feszegeti a sajtó a kérdést, jogosan. |
