Nagy pórt kavart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly őszi felvetése, miszerint a köztestület céget alapítaná, amely átvenné a jogosnak ítélt vadkárok ügyintézését a gazdáktól. Győrffy Balázst, a NAK elnökét a VG Podcastnak elmondta, hogy bár számított arra, hogy nagy hatása lesz a bejelentésnek, arra viszont nem, hogy milyen típusúak lesznek a megnyilvánulások. Mint mondta, ezen felülemelkedik, hiszen a cél továbbra is az, hogy a gazdálkodók érdekének megfelelő változásokat érjenek el ezen a területen is.

Fotó: NAK/ ZSOCC

Arról, hogy mennyire fontos és aktuális témáról van szó, jól mutatja, hogy amennyiben három témát kellene kiemelni, hogy mi az ami a leginkább foglalkoztatja a ma a termelőket Magyarországon, akkor a kamara elnöke szerint a vadkár jó eséllyel ezek között lenne. Az interjúból kiderült, hogy mekkora összegekről beszélhetünk, mennyi vadkár keletkezhet évente a mezőgazdasági területeken és ebből mennyit térítenek meg a vadászati társaságok. Emellett szó esik a vadállomány növekedésének mértékéről, a számháború hiábavalóságáról. Győrffy Balázs szerint, az új lépésektől csak annak kell tartani, aki nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, szóval a nagy felzúdulás nem is igazán érthető, vagy azt a félreértések táplálták.

Mint mondta, nem véletlen, hogy éppen most került elő hangsúlyosabban ez a téma, mert az elmúlt két év a mezőgazdasági termelők - akik vadkárral is kénytelenek szembesülni -, két szörnyű éven vannak túl. Hiszen volt egy rendkívül aszályos év, majd jött az ukrán határnyitás, ami padlóra vitte az árakat. Ez pedig jóval érzékenyebbé tette a gazdálkodókat is, vagyis sokkal kevésbé tolerálhatták a vadkárt. 

A beszélgetésből az is kiderül, hogy konkrétan mi is a célja a kamarának azzal, hogy külön céget hoz létre, amely majd a vadkárok ügyintézésével fog foglalkozni, amennyiben ezt az érintett termelők igénylik. Egyébként óvatos becslések szerint a nagyvadállomány táplálékigényének fele, vagyis mintegy 700 ezer tonna termény vadkárként realizálódik. Ennek értéke körülbelül 21 milliárd forint, miközben évente alig több mint 3 milliárd forintot fizetnek ki vadkárként a gazdálkodóknak.