BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jönnek az uniós pályázatok, optimistábbak a gazdálkodók

Négyéves története csúcsára ért a tavalyi utolsó negyedévben az élelmiszer-termékpályák szereplőinek várakozásait jelző MBH AgrárTrend Index, ami azt jelzi, hogy a korábbiaknál nyugodtabb évre számítanak az agráriumban. Az optimizmust erősíti, hogy hamarosan kiírják az első uniós támogatási pályázatokat.

Az európai mezőgazdaságnak újra kell fogalmaznia magát, el kell döntenie, hogy a tömegigényeket kielégítő vagy a magas minőségű termékek előállítására áll-e rá – mondta az MBH AgrárTrend Indexet bemutató tájékoztatón Hollósi Dávid a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az elmúlt év banki szempontból is nagyon nehéz volt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya csupán 0,5 százalékkal, 10 milliárd forinttal növekedett, ami reálértéken 150-200 milliárd forintos csökkentés. Meghatározza a banki finanszírozást, hogy a következő, 1500 milliárd forintos beruházási ciklus még nem indult el, de az első kiírások az agrártárca ígérete szerint hamarosan megjelennek. Ezek alapján 2024 az agrárhitelezésben a felemelkedés kezdete lehet, és mivel az elbírálás idejével is számolni kell, 2025 második felétől, de inkább 2026-ban indulnak a projektek megvalósításai, és a nyertesek akkor hívják le a finanszírozáshoz szükséges banki forrásokat.

Waist,Up,Portrait,Of,Two,Young,Female,Workers,Wearing,Lab
A korábbiaknál nagyobb súlyt kap az élelmiszeripari fejlesztések támogatása.
Fotó: Shutterstock

Fontos ugyanakkor, hogy a támogatásokat – és persze a saját, illetve a banki forrásokat – nem elkölteni, hanem befektetni kell, hogy felzárkózzunk a versenytársakhoz – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a támogatásokhoz valószínűleg társul majd egy kamattámogatási program is.

Ahhoz képest, hogy az MBH AgrárTrend Index – 3–5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 ponton mutatna egyensúlyi állapotot, a tavaly negyedik negyedévben mért 33,6 pont kifejezetten optimistának tűnik. Ez egyébként a 2020 első negyedévétől kezdve mért index történetében a legmagasabb érték. Ez nem azt jelenti, hogy a mostani a legjobb gazdasági környezet 2020 eleje óta, hanem azt, hogy „a bizonytalanságnál még a biztos nehézség is jobb” – fogalmazott Hollósi Dávid.

Több mint két év után most először van példa arra, hogy vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt, meg is haladták az egyensúlyi szintet.

A jelenlegi viszonyokra jellemző, hogy mindkettő állati termékpálya: a sertés- és a marhahús-előállítás, de a sorban következő három másik is az állattartásra alapozott: a baromfihús-, a tojás- és a tejtermelés.

Ebből is látszik, hogy az állattenyésztési ágazatok húzták fel az indexet, a növénytermesztésben az alacsony árak miatt rosszabb a hangulat, míg az állattartók lehetőségeit az olcsó gabonából készült takarmányok javították.

Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi növénytermesztési ágazatok helyzetértékelése is javult, 1-1,5 ponttal mutat többet az előző negyedévhez képest – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Az értékesítési árak alacsonyak, de legalább a hozamok miatt nem csökkent a kibocsátás. 

A jövedelmezőség viszont oly mértékben csökkent, hogy el lehet mondani: 2023 volt az első olyan év, amikor a gabonatermesztés ágazati szinten veszteséges volt.

A szántóföldi növénytermesztők közül a búzatermelők a leginkább optimisták, amit az elemző azzal magyarázott, hogy ott olyan napi fogyasztási cikkek alapanyagáról van szó, amelyek iránt nem csökkent jelentősen a végső fogyasztói kereslet. Fontos változás a termelői hozzáállásban, hogy egyre többen ismerik fel, hogy mivel az árakra nincs ráhatásuk, muszáj csökkenteni a költségeiket, és hatékonyabbá tenni termelésüket. A bank szakértőihez érkező visszajelzések alapján az őszi vetések állapota kifejezetten biztató, de a gazdálkodók jóval megfontoltabban költenek inputanyagokra, elsősorban műtrágyára.

Nehéz év volt a tavalyi, de a termelők várakozásai folyamatosan javultak

Idén már megnyílnak a 2023–2027-es Közös Agrárpolitika régóta várt vidékfejlesztési pályázatai, a lehető legnagyobb arányban, 80 százalékban társfinanszírozott vidékfejlesztési források mintegy 2700 milliárd forintot tesznek ki – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. Ebből a forrásból 1500 milliárd forint fordítható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházásaira, amelyeknek egyszerre kell szolgálniuk a versenyképesség és a hatékonyság növelésére, illetve a termelés fenntarthatósági célú átalakítására.

Újdonságként említette a korábban kevesebb figyelmet kapott dísznövényágazat számára juttatandó pályázati forrást, ami tovább erősítheti a környező országokban elfoglalt piaci pozícióit, amit azzal jellemzett, hogy például a megtermelt rózsatő 90 százaléka megy exportra. Nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszeripar fejlesztése is, ami azért is különösen fontos, mert ez a hazai mezőgazdasági termékek elsődleges piaca, és a jelenleginél magasabbra pozicionált termékein keresztül a mezőgazdaság versenyképességét is növelheti. A pályázók számára pedig pozitív változás, hogy a korábbiakhoz képest könnyebb lesz az előleghez jutás.

Hollósi Dávid: nem kell a jövő változásaitól félni az agráriumban, bár nem lesz könnyű

A legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, ezzel csökkenhet a mezőgazdaság sérülékenysége – mondta a VG-nek Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.