Bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart az Vidékfejlesztési Programjának indulásával – derül ki az MBH Bank hazai agrárvállalkozások helyzetét vizsgáló közvélemény-kutatásából.
A gazdák 43 százaléka, a hitelintézet ügyfeleinek ennél nagyobb része, 47 százaléka tervezi, hogy az elkövetkező fél évben indul a hamarosan megnyíló pályázatokon.
A cégek egyharmada emellett a régi gépek, járművek, berendezések cseréjét is tervbe vette, és hasonló arányban vannak azok, akik új, lehetőség szerint olcsóbb beszállítókat keresnének. Elbocsátásra, a bérek csökkentésére nem készülnek az agrárvállalkozások, sokkal inkább a növekedésben bíznak.
„Arra számítunk, hogy az elmúlt évek nehézségei után 2025-ben már érdemben bővülhet az agrár- és élelmiszeripar hitelállománya.
Hamarosan megnyílnak a Közös Agrárpolitika 2023–2027-es időszakának régóta várt vidékfejlesztési beruházási pályázatai, ezek révén összesen 1500 milliárd forint támogatás érkezik az ágazatba. Komoly beruházási ciklus indulhat el. A pályázatok felhasználásában azok lesznek jó helyzetben, akik költséggazdálkodásukban okszerűen tudnak gondolkodni, és csökkenteni tudják önköltségeiket, akiknek stabilak a szállítói-vevői kapcsolataik, és akik már a tervezés szakaszában bevonják bankjukat” – mondta Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója.
A megkérdezettek számára a legfőbb nehézségek elsősorban a költségnövekedéssel kapcsolatosak:
87 százaléknak okoznak gondot az alapanyagárak, 82 százaléknak az energiaárak emelkedése, ezt követi 76 százalékkal a gazdasági környezet. Az összes cég legalább háromnegyede megjelölte ezeket kihívásként,
és legnagyobb nehézségként is ezt a hármat nevezték meg az agrárvállalkozások 25, 18, illetve 20 százalékos aránnyal. Jelentős kihívás még a munkaerőhiány, amely kevesebb cégnek okoz gondot, de amelyeknek igen, ott magas arányban ezt jelölték meg fő nehézségként a válaszadók.
Az agrárvállalatok mindezek mellett folyamatosan lépéseket tettek az hatásainak ellensúlyozására. A működési költségek csökkentését 48 százalék, a termelési hatékonyság növelését 34 százalék nevezte meg ennek eszközeként. Ez utóbbi törekvés az MBH Bank ügyfélkörében különösen magas arányban jelent meg, 42 százalékukra jellemző. Új piacok és üzleti területek bevonásával körülbelül az agrárcégek negyede (26 százalék) próbálkozott, illetve majdnem minden második cég próbált – változatlan (21 százalék), illetve magasabb árak mellett (21 százalék) – szélesebb ügyfélkör számára értékesíteni. A munkavállalók számára minden ötödik cég biztosított béremelést az inflációs hatások ellensúlyozásaként.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy az agrárcégek körében melyek jelenleg a legnépszerűbb hiteltermékek. A válaszok alapján a folyószámlahitel végzett az élen 23 százalékkal, ezt követi az Agrár Széchenyi Kártya 21 százalékkal. Az MBH Bank ügyfélkörében ugyanakkor a folyószámlahitellel rendelkezőknél (23 százalék) is többen birtokolnak Agrár Széchenyi Kártyát (35 százalék). Földvásárlási és beruházási hitelt is az MBH Bank ügyfelei használnak a legtöbben a piaci résztvevők közül. A vállalkozások banki csatornahasználati szokásait vizsgálva pedig kiderült: a legtöbben (73 százalék) az online bankolást részesítik előnyben, míg a vállalkozások több mint fele (53 százalék) inkább a fióki kiszolgálást választja. Az MBH Bank agrárügyfelei körében szintén ezek a legnépszerűbb ügyintézési formák.
