Ma Magyarországon a teljes gazdasági hitelállományon belül 14,6 százalék a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik, az agráriumon belül pedig minden finanszírozási eszköz szerepe felértékelődött – mondta tájékoztatóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a finanszírozók oldaláról is jelentős tételt jelent az agrárium. A mezőgazdaság hitelállománya 2023 harmadik negyedévében 1050 milliárd forint közelében volt, ennek 69 százaléka kamattámogatott vagy kedvezményes konstrukció. A hitelállományból a társas vállalkozások 670 milliárd, egyéni gazdaságok 377 milliárd forinttal részesedtek.
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe
Az egyéni gazdaságoknál dominánsak a beruházási hitelek, náluk a hitelállomány 60 százaléka a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik – emelte ki Feldman. A társas vállalkozásoknál a legjellemzőbb az állattenyésztéshez kapcsolódó hitelállomány, 42,7 százalékkal, és 36,8 százalék a szántóföldi növénytermesztés.
A tavaly indult Agrár Széchenyi Kártya Max+ konstrukcióról az államtitkár elmondta, hogy ez 5 százalékos kamatköltséggel érhető el valamennyi termelőnek százmillió forintos hitelösszegig. Erre eddig 4500 igény érkezett összesen 112 milliárd forint összegben, közülük már 2950 termelő megkötött hitelszerződéssel rendelkezik 75 milliárd forint értékben. A gazdák átlagosan 25 millió forintos hitelhez jutnak. Az Agrár Széchenyi Beruházási konstrukcióban pedig 610 beruházási hitelt nyújtottak már 31 milliárd forintot meghaladó összegben.
Feldman Zsolt jelezte azt is, hogy
2023 októbere óta a mezőgazdasági termelők által benyújtott egységes kérelmekhez kapcsolódóan 152 ezer termelő jutott hozzá 422 milliárd forinthoz.
Az államtitkár fontosnak nevezte a likviditás biztosítása mellett a fejlesztések, hatékonyságnövelő beruházások segítését. Ennek érdekében idén lehetővé teszik a beruházásokhoz kapcsolódó biztosítékmentes előlegfinanszírozást legfeljebb a támogatás 25 százalékáig.
Azon is dolgoznak, hogy egy-egy beruházásnál – túl azon, hogy azokat 50 százalékos támogatási intenzitással finanszírozzák – elszámolhatóvá tegyék a kezességvállalási díj költségét, valamint akár tíz százalékig a kamatköltséget is – mondta. A finanszírozási eszközök szerepe a nehéz helyzetben felértékelődik – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
Amikor a bankok és a hitelfelvevők is óvatosak, kiemelt jelentősége van a hitelgaranciának. Jelenleg mintegy 21 ezer gazdálkodó mögött vállalnak aktív kezességet, az érintett hitelállomány meghaladja a 600 millió forintot.
Tájékoztatása szerint tavaly különösen a növénytermesztők körében nőtt a likviditási hitelek mértéke, a 2022-es 59 milliárdról 129 milliárdra, míg az állattenyésztésben 35-ről 50 milliárdra emelkedett a kihelyezett hitelösszeg. Az AVHGA tavaly 76 milliárd forintnyi beruházási hitel felvételét támogatta, amelyek közt földvásárlás, ingatlanfelújítás, gépvásárlás egyaránt szerepelt.
Hollósi Dávid: Nem kell a jövő változásaitól félni az agráriumban, bár nem lesz könnyűA legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, ezzel csökkenhet a mezőgazdaság sérülékenysége – mondta a VG-nek Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. |
