Küszöbön a dinnyeszezon – jó lehet az idei termés Magyarországon

Részben a jó időjárás, részben pedig a termelők által végrehajtott fejlesztések révén idén előbb kezdődik a dinnyeszezon – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett tájékoztatón Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke. Mint mondta, a dinnyetermelés rendkívül érzékeny ágazat, egy dömpingáras akció tönkreteheti, ez ellen pedig jó piacszervezéssel és a megkezdett fejlesztésekkel lehet védekezni. A NAK a fejlesztésekben segített, a vetőmag-termesztőkkel közösen tanulmányutakat szerveztek a termelőknek.

„Idén semmi extremitás nem volt az időjárásban, ezért nagyon jó termés várható” – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. A termőterület növekedése az elmúlt két évben jellemző, a szakmai érdekképviseletek és az agrárkamara fellépésének köszönhetően pedig javult a kapcsolat az áruházláncokkal. Ugyan tavalyelőtt és tavaly is volt egy-egy olyan kiskereskedelmi lánc, amelyik – a termelők megítélése szerint – indokolatlanul akciózott, és előfordult, hogy a Nébih segítségét kérték, de ezeket a problémákat meg tudták beszélni velük.

A dinnyetermesztésben folyó, illetve megtörtént fejlesztések, valamint a technológia váltása folyamatosan növelik a költségeket – mondta Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Szerencsés dolog ugyanakkor, hogy a műtrágyák ára alacsonyabb lett a tavalyihoz képest, ami némi könnyebbséget jelent a termelőknek, de 

A dinnye piacának előny is lehet a klímaváltozás

A klímaváltozás a dinnyetermelésre is hat: egyrészt a termelést megnehezíti, egyben óriási kockázatot is jelent. Más oldalról viszont pozitív a hazai termesztésre, ami abból adódik, hogy ez a jelenség a mediterrán országokat is érinti. A spanyol a görög és az olasz termelésnek a klímaváltozás egyfajta bizonytalanságot ad a termelésnek, a beszerzők ezért szélesebb körből igyekeznek biztosítani a szükséges dinnyemennyiséget, ami pedig a nagyobb exportpiaci lehetőséget jelent a hazai termelőknek – amihez viszont elengedhetetlen, hogy versenyképesek legyünk. Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy a görögdinnye-termelés számos jó példával szolgál arra, hogy a termelőknek megéri összefogniuk annak érdekében is, hogy az áruházlánci igényeket ki tudják elégíteni.

A Syngenta is arról írt közleményében, hogy a kedvező időjárás hatására előbb kerül a polcokra a magyar dinnye. A növényvédőszer- és vetőmagpiacon is jelentős cég adatai szerint a terület növekedésének köszönhetően idén emelkedik a betakarítható mennyiség is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők. 

Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája szerint az átlagos éves dinnyefogyasztás fejenként 10 kiló körül alakul Magyarországon. 

Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. A növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét – véli.

Szeptemberben még tart majd a szezon

Ahogyan más kultúráknál, a megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította, és az április közepi hideghullám sem okozott nagy gondot. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyéből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és ha az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

Ezenkívül évről évre kismértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya is. A klasszikus, megszokott 10 kiló feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény.

A Syngenta a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár görögdinnye-termőfelülettel kalkulál, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos bővülés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. Ezen a felületen összesen mintegy 140-160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.