A legtöbb magyar nem ül autóba karácsonykor

A 11 éve elfogadott Nemzeti energiastratégia 2030-ban a novemberben megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium fő célként tűzte ki a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását. A több mint százoldalas dokumentumban a közlekedés zöldítése is külön bekezdést kapott, ezenfelül is a megosztáson alapuló (sharing) változat. 

A közösségi autózás magyarországi megteremtésében kulcsszerepet játszott Gyürüs Máté és Prácser Attila, akik egykor folyamatosan ingáztak lakhelyük, Szombathely és a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kara között. A két egyetemista 2007 novemberében döntött végül úgy, hogy 

A rendszerük alapja, hogy a hosszabb útra induló gépkocsivezetők meghirdetik a szabad helyeiket, így csökkentik útiköltségüket, az utasok pedig megfizethető áron, gyorsan és rugalmasan juthatnak el az úti céljukhoz, vagyis a portál alapvetően hirdetési és helyfoglalási felületet biztosít.

Habár a szintén magyar Autohopot időközben felvásárolta a világ vezető közösségi utazási hálózata, a Blablacar, az Oszkár mégis piacvezető lett Magyarországon: már mintegy egymillió felhasználója van, szolgáltatását évente átlagosan 32-33 ezer autós és 220-240 ezer utas veszi igénybe. A nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók szerint a 3 157 895 forint jegyzett tőkével alapított kft.-jük tavalyi nettó árbevétele 131 671 000 forint volt. 

A cikk írásának pillanatában 1240 oszkáros volt úton, a cég számításai szerint a felhasználóiknak mostanáig legalább 30 milliárd forintot takarítottak meg, miközben 4,3 milliárd kilogramm szén-dioxidtól is megóvták a környezetet. A telekocsizás azonban nemcsak a spórolásról, a környezetvédelemről és a kényelem megnöveléséről szól, hanem az útitárskeresésről is. Van olyan, aki már több mint egy évtizede kifejezetten emiatt a tagja az Oszkár-közösségnek, és olyan is megesett, hogy

A legutóbbi kutatásaikból viszont az derült ki, hogy valószínűleg visszafogott karácsonyuk lesz idén, miután a reprezentatív felmérésben részt vevők 70 százaléka felelt úgy, hogy egyáltalán nem megy sehova az ünnepekkor. A megkérdezettek ötöde ugyan 30 ezer és 50 ezer forint közötti összeget szán ajándékokra, utazásra ugyanennyien viszont már csak 3000-5000 forintot költenének, mások (19 százalék) minimum 15 ezer forintot sem sajnálnának.

– mondta Prácser Attila, az Oszkar.com telekocsi társalapítója, hozzátéve, mindez az utazási szokások megváltoztatására kényszeríthet. Példaként egy 400 kilométeres oda-vissza utat hozott fel, amelynek üzemanyagköltsége egy átlagos, 100 kilométeren hét litert fogyasztó dízelautóval eddig 13 440 forint volt, most viszont egyik napról a másikra 19 600 forintra emelkedett. Ha tehát az ekkora távra induló sofőrök meghirdetik az alapvetően üres üléseiket egyenként 2500 forintért, az utazási költség máris a felére csökkenhet. Prácser a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta, ezentúl bizonyára sokan lesznek, akik megpróbálnak valamiképpen spórolni, erre pedig az üzemanyagköltség megosztása jelenthet megoldást a telekocsizás által. Kiemelte, fontos szempont, hogy az autósoktól elvárt üzemanyagköltség-hozzájárulás az utasok számára megfizethető mérték alatt maradjon. Ugyanis amennyiben a sofőrök „túlárazzák” a megosztásra szánt helyet, kisebb eséllyel lesz útitársuk.

A koronavírus-járvány rendesen megvágta az Oszkar.com forgalmát, majd az sem az ő malmukra hajtotta a vizet, hogy a több helyen tartósan intézményesült távmunka kevesebb utazást tesz szükségessé. A fesztiválozók ellenben továbbra is nyitottak a telekocsizásra, és az útiköltség-megtakarítás is jól jön számukra. Tekintve, hogy az Oszkar.com telekocsi Kft. bevétele arányos az autósok által meghatározott üzemanyagköltség-hozzájárulással, így az általános árnövekedés automatikusan érvényre jut benne. Az eddigi adatok egy körülbelül 10 százalékos éves árbevétel-növekedést vetítenek előre 2022-re, melynek mértéke a növekvő forgalom révén jövőre már meghaladja az inflációét.