„Egyelőre mindenki kivár, a majd’ 20 százalékos kamat nem a magánfogyasztóknak kedvez” – adott helyzetjelentést az új autók piacáról a Világgazdaságnak Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. A szakembert azután kerestük meg, hogy a Peugeot márkaigazgatója, Bálint Zsófia a napokban azt nyilatkozta, a magyarországi újautó-piac szereplői számára a múlt év vége óta a fő kihívás már nem a gyártási kapacitások szűkössége, hanem a kereslet csökkenése.

Fotó: Ladóczki Balázs / Nógrád Megyei Hírlap
Knezsik mindenesetre optimista, bár korábban azért többször ő is megemlítette, hogy „baj van, de dráma nincs!”. Szerinte az idei első negyedévben inkább a rezsiszámlák kifizetésével, mintsem a kocsivásárlással törődnek az emberek, akik vélhetően majd csak tavasszal térnek vissza a kereskedésekbe. Azt viszont még az MGE vezetője sem tudta megmondani, hogy megállítható-e a flottás vevők térnyerése. A Peugeot-nál ezzel kapcsolatban már megkongatták a vészharangokat, Bálint Zsófia ugyanis kijelentette, a magánügyfelek egyre inkább eltűnnek a piacról. Ebben már csak azért sincs semmi meglepő, mivel a lakosság vásárlóereje az infláció következtében gyengült, az üzemanyagok drágultak, az autók pedig immár 30-40 százalékkal kerülnek többe, mint korábban, ráadásul a finanszírozási lehetőségek drasztikusan romlottak.
Az új kocsi a kategóriájától függetlenül luxus lett, a legégetőbb kérdés tehát, hogy ki tudja most megfizetni.

„Nagyon sok még a megválaszolandó kérdés a jövőt illetően, ott van például a karbonsemlegesség és az elektromos járművekre történő átállás, de én mégis úgy gondolom, hogy 12 különböző hajtáslánc lesz az elkövetkező évtizedben. A vevők aztán majd eldöntik, hogy mi kell nekik ezekből – és persze mi az, amit meg is tudnak venni” – jegyezte meg Knezsik István.
A szakértők és a szereplők egyetértenek abban, hogy a magyar újautó-piac 2023-ban tovább zsugorodik. Az MGE az idei esztendőre 10 százalékos visszaesést prognosztizál, miközben mindenki abban reménykedik, hogy a lélektani határnak számító százezres darabszámot eléri valahogy.
Nagyon gyengén muzsikált tavaly a magyar autópiacÚj nagyhaszonjárművekből és motorokból viszont több fogyott 2022-ben. |
Amint arról a Világgazdaság is beszámolt, sorozatban a harmadik évben is a Toyota csoport értékesítette a világon a legtöbb autót 2022-ben, a 10,48 milliós darabszámmal fölényesen utasította maga mögé a 8,3 milliós eladásnál leragadt Volkswagen Groupot. A japán márka magyarországi képviselete, a Toyota Central Europe Kft. itthon is felért a csúcsra a kivonásokat is magába foglaló, teljes piacból kihasított 11,4 százalékos részesedésével.
Habár korábban 50-50, sőt 70-30 százalék volt a magán- és céges vásárlások megoszlása nálunk, az első két hónap alapján most mégis kijelenthető, hogy ez az arány megfordult, és 25-75 százalékra módosult
– közölte lapunkkal Varga Zsombor, a Toyota Central Europe Kft. magyarországi kommunikációs vezetője. Arra is rámutatott, hogy a képet az egyéni vállalkozók valamelyest torzítják, mert „hiába nem flottás vásárlóként viselkednek, az adatbázisban céges vevőként szerepelnek”.
Varga egyetért Bálint Zsófiával, a Toyota hazai képviseleténél is látják a piaci lassulást, noha regisztrációk tekintetében ez még nem jelenik meg náluk, köszönhetően a hosszabb szállítási határidőknek. Vagyis a 2022-ben megkötött szerződések miatt nem érzékelik még ezeknek a hatásait, bár tudják, előbb-utóbb őket is utolérik.

Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország
„Tavaly ősztől – a teljes piac többi szereplőjéhez hasonlóan – mi is egyre kevesebb szerződést kötünk” – folytatta a kommunikációs vezető, aki arra is kitért, hogy az elektromos autók elterjedése a magasabb árfekvésük miatt elméletben tovább befolyásolhatja a piacot, de jelenlétük a belső égésű motoros járművekhez képest még mindig marginális, így valószínűleg nem fogják. Ami az e-kocsik piacát illeti, ott is a flottás fogyasztók vannak túlsúlyban.
Az euró árfolyamának változása miatt – márkától függően – átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek az árak, azaz ami korábban tízmillió forint volt, most tizenkettő-tizenhárom millióba kerül. Ekkora növekményt a magánvevők jó része már nem tud lekövetni, főleg miután a vásárlások túlnyomó része nálunk eddig hitelre történt
– folytatta Varga Zsombor.
A Toyotánál ennek ellenére bíznak abban, hogy az árfolyamot sikerül végérvényesen gatyába rázni, és az alapkamat is mérséklődik, miközben azzal is tisztában vannak, hogy a fogyasztók átcsoportosítanak: elsősorban élelmiszert és rezsit fizetnek, nem pedig új kocsiban gondolkodnak.