Korai még mérleget vonni, hogy milyen volt az év a tőzsdéken. A nagyobb volatilitás viszont általánosságban kedvez a befektetési szolgáltatóknak. Hogyan értékelhető az év eddig eltelt része?
Egyik befektetési szolgáltatónak sem lehet oka panaszra, vélhetően extra jó évet tudhatunk magunk mögött. Februártól kezdve hihetetlenül volatilisek a piacok, pedig eleve izgalmasnak ígérkezett 2020 az amerikai elnökválasztás miatt. Sok befektető szállt be a piacokra, rengetegen azok közül, akik az elmúlt három–öt év folyamatos emelkedésének korrekciójára számítva korábban kivártak. Ez jókora friss pénzmennyiséget hozott a tőkepiacokra, meglepetésre még a májusi időszakban is, amely hagyományosan inkább a pozíciók lezárásáról szól. Fontos, hogy a magyar retail befektetők jól kezelték a válsághelyzetet, nem beszélhetünk hatalmas bukásokról vagy óriási vagyonvesztésről. Nagyon éretten viselkedtek a tavaszi hónapokban.
Mi volt a többség legjellemzőbb lépése?
A február–májusi időszak a befektetések átcsoportosítását hozta. Egyértelműen nőtt a kockázatvállalási hajlandóság és a piaci lehetőségek kihasználására vonatkozó igény. Jelentős befektetői tőke áramlott ki a korábbi évek sztárbefektetésének tartott ingatlanalapokból, és került át közvetlen részvénybefektetésekbe vagy magas részvénykitettségű alapokba.
Egy ilyen extrém volatilis időszakban mennyire fontos az időzítés?
Sok ügyfelünk kereste a jó beszállókat a külföldi, azon belül is elsősorban az amerikai piacon, de nem igazán tudták, mikor érdemes pozíciót felvenniük. Az ilyen típusú igényekre hoztunk létre idén három alapot, amelyek folyamatos vásárlásokkal valósítják meg a meghatározott befektetési politikát. Ezek az úgynevezett cost averaging fundok elsősorban a hosszú befektetési stratégiákhoz illeszkednek.
Lát változást abban, hogy milyen időtávra keresik a befektetési lehetőségeket, ötleteket a hazai lakossági ügyfelek?
Csak egy elenyésző hányaduk a spekulatív befektető, akik a híreket folyamatosan figyelve kereskednek, a többség három–öt évben gondolkodik.
Honnan érkeznek az új ügyfelek?
Stabil a magyar piac, adva van a befektethető pénzügyi vagyonnal rendelkezők köre. Ha új ügyfél érkezik hozzánk, akkor nagy valószínűséggel a vagyonának átcsoportosítása a szándéka. A hazai befektetői kör nem nő, legfeljebb a náluk lévő megtakarítások gyarapodnak. A befektetői szolgáltatók egymás közt alapvetően termékfejlesztéssel versenyeznek, mi is ebben hiszünk, az árversenyben kevésbé. Hogy jól döntöttünk, annak egyik jele, hogy a március–májusi hónapokban az átlagos számlanyitások háromszorosát sikerült elérnünk.
Akár az új, akár a meglévő ügyfeleket tekintve mennyire fontos a tanácsadás?
A tapasztalatunk szerint az otthonról dolgozó ügyfeleknek több idejük van híreket, befektetési sztorikat követni. Óriási mennyiségű telefonos megkeresést kapnak a kollégáink, aktívak a befektetők, sok a véleménykérés a befektetési ötletekkel kapcsolatban.
Fotó: VG
Van kedvenc befektetési sztorija idén? És a másik véglet: mondana egy példát olyan piaci fejleményre, amely meglepte?
Az elektromos autózáshoz köthető másodvonalas technológiai cégeket emelném ki. Abban az időszakban, amikor a húzónevekkel (mint például a Tesla) kapcsolatban már jogosan merülnek fel aggályok a túlzó értékeltség miatt, a második vonalban lévő cégek részvényeiben – Nio, Green Power Motor, Fuel Cell Energy – még lehet tér felfelé, annak ellenére is, hogy egyikük-másikuk árfolyama megtöbbszöröződött az idén. Ami valamilyen szinten meglepetés, az a turizmushoz-utazáshoz kötődő cégekkel kapcsolatos szélsőségesség: a kimentett Lufthansa kilátásai például kifejezetten rosszak, a Wizz Air viszont a vártnál jobb üzleti évet zárhat.
Mit szoktak ajánlani a részvénypiacok iránt érdeklődő, de nagyobb megtakarítással egyelőre nem rendelkező, akár fiatal ügyfeleknek?
Sokan gondolják, hogy a tőzsdei megtakarításokba csak többmilliós pénzösszeggel érdemes belekezdeni, ezzel a rossz beidegződéssel általánosságban találkozhatnak a befektetési szolgáltatók. A rendszeres (havi 30-50 ezer forintos) megtakarításoknak pedig lenne helyük a típusú befektetésekben. Az Ersténél az a cél, hogy a meglévő értékpapírszámlák között megduplázódjon és ezzel 6-7 százalékra nőjön az ilyen rendszeres befizetéseket kezelő számlák aránya. Ha sikerül, azzal még nem érünk el kiugrást, csak hoznánk a régiós átlagot. Ezért hoztuk létre az Erste Future befektetési programot, amellyel ráadásul – a rendszeres befizetéseknek köszönhetően – az év során kiegyenlített hozamot tudtak elérni az ügyfelek.
Hogyan fogadják az ügyfelek, hogy itthon kevés az izgalmas befektetési lehetőség?
Sajnos ez évek óta velünk élő probléma. A négy vezető részvényen túl (amelyeknek az árfolyama egyébként az idén kifejezetten attraktív szinteken mozgott, akár rövid, akár hosszú távra tekintve) nem látunk most olyan új kibocsátási szándékot, amelyre érdeklődés mutatkozna az intézményi befektetők oldaláról. Ezért sem meglepő, hogy az Erste-ügyfelek nagyobb kereskedési kedve nem a BÉT-en csapódott le, hanem az amerikai piacon, az általuk generált forgalom a háromszorosa a tavalyinak.
Milyen új kockázatokkal kell számolni jövőre?
W alakú kilábalást várunk, s egyelőre nem látjuk, hogy a 2020‑as év összesített gazdasági hatásai mennyire lehetnek súlyosak. Itthon kockázatként tekintünk arra az időszakra, amikor a kormányzati intézkedések (például a hiteltörlesztési moratórium) kifutnak, s a valós piaci viszonyokat tükrözik majd a vállalati eredmények. Magyarországon számolni kell erősödő inflációs nyomással is.
Ilyen kilátások mellett mi lehet a jó befektetési stratégia? Elég, ha sikerül megőrizni a pénzünk reálértékét, vagy érdemes a reálhozamokat keresni?
Magyarországon, amíg a jelenlegi laza monetáris politikai keretrendszer az irányadó, mindenképp javasolt a portfólió egy részét euróban elhelyezni, emellett javasolt magyar állampapírokat is tartani. Ötéves időtartamot tekintve a részvénykitettség mindig megtérül, s a legtöbb megtakarítási eszköznél nagyobb hozamot biztosít, valószínűleg a következő öt évben sem lesz ez másképp.
