Nem október 23-án tette meg Orbán Viktor a legnagyobb bejelentését, hanem most: teljesen váratlanul az EU-csúcs után közölt új részleteket a 14. havi nyugdíjról – videó

A 13. havi nyugdíj után be kell vezetni a 14.-et, ami napirenden van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: ez rengeteg pénzt jelent, dolgoznak azon, hogy ennek meglegyen a pénzügyi alapja.

„De hogy nyugdíjadót vezetünk be, mint amit a Tisza mond, attól óvnék mindenkit” – mondta Orbán Viktor. Általánosságban az adórendszer kapcsán is kérdezték, hogy miért indított ebben a témában nemzeti konzultációt, mikor úgyis ez az egyik fő kampánytéma.

Így vezetheti be a magyar kormány a 14. havi nyugdíjat

Még konktértan nem tudni, miként vezetné be a kormány Magyarországon a 14. havi nyugdíjat, nem zárható ki, hogy a 13. havihoz hasonló rendszerben történne. Orbán Viktor miniszterelnök 2020 áprilisában jelentette be, hogy négy év alatt fokozatosan vezetik vissza a 13. havi nyugdíjat: így 2021-ben egyheti pluszjuttatással indul a program, majd évente újabb egy hét jár, 2024-re pedig elérik a teljes havi összeget. Később a kormány ezt a folyamatot felgyorsította, és 2022 februárjában már a teljes 13. havi nyugdíjat kifizették minden jogosultnak.

Nem elképzelhetetlen, hogy ezúttal is valami hasonló megoldásban gondolkozik a kormány, azért, hogy ne terhelje túl a költségvetést, 2026-től plusz egyheti nyugdíjat kapának a szépkorúak, majd 2027-től további összeget fizetnének. A lengyel példa alapján akár azt a lehetőséget is mérlegelhetik, hogy nem a teljes alapnyugdíj lenne a 14. havi nyugdíj, hanem az átlagnyugdíj, ami most 240 ezer forint körül van.

Orbán fontos minisztere vetette fel először a témát

„Csakis egy megoldás van, a 14. havi nyugdíj. Ezen kell dolgozni, ezt már többször bemondtuk, nagyon számoljuk, nagyon nézzük és kőkeményen dolgozunk rajta, hogy ez megvalósítható legyen” – ezt kaposvári lakossági fórumán jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hamar kiderült, hogy komolyak a kormány szándékai, ezt Orbán Viktor múlt heti Facebook-posztja is alátámasztja, amelyben a miniszterelnök megerősítette, hogy „gőzerővel”dolgoznak rajta. Lehet, elsőre furcsának tűnik, azonban a 14. havi nyugdíj nem ismeretlen konstrukció az Európai Unióban. Jelenleg négy tagállam alkalmaz hasonló rendszert:

• Spanyolország,
• Portugália,
• Lengyelország,
• Ausztria.

A legismertebb Ausztria, ahol évente 14 kifizetés történik. A havi nyugdíj plusz két „különleges” kifizetés (ún. Sonderzahlungen) együtt adja ki a teljes éves összeget. Az „extra” kifizetések az áprilisi és októberi hónapban történnek meg: ezekben a hónapokban duplán fizetnek ki, tehát áprilisban és októberben kapnak egy rendes havi nyugdíjat, plusz egy különleges kifizetést. A 13. és 14. havi nyugdíj általában megegyezik a havi nyugdíj bruttó összegével.

A lengyelek két éve vezették be

Lengyelországban fizet az állam 14. havi nyugdíjat régiónkból. Ezt 2021-ben vezették be, kezdetben mint rendkívüli juttatást, majd 2023-ban törvényessé tették, tehát a rendszer részévé vált.

Azonban csak azok kapják meg teljes összegben, akiknek az alapnyugdíja nem haladja meg a havi 2900 zlotyt. Van egy alsó határ: nem csökkenhet 50 zloty alá. Míg a 13. havit áprilisban, addig a 14. havit szeptemberben fizetik ki az alapnyugdíjjal.

Brüsszel nyugdíjreformhoz kötné az uniós pénzek kifizetését

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a következő, 2000 milliárd eurós uniós költségvetés kifizetéseit a nyugdíjreformhoz köti. Az Európai Unió végrehajtó szerve ezzel védené meg a tagállamok pénzügyeit a közelgő demográfiai válság hatásaitól – értesült a Politico több magas rangú uniós tisztviselőtől.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi jogalkotási részlegei olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amely az egyes országok állami nyugdíjrendszereit úgy erősítené meg, hogy nyugdíj-megtakarítási politikákat (CSR-eket) javasolnának a tagállamoknak az évente esedékes országspecifikus ajánlásokban. 

„A mi feladatunk a bizottságban az, hogy segítsük a nehéz döntések meghozatalát az országoknak. A CSR-ek erre kiválóan alkalmasak lennének, mivel összekapcsolják a reformokat a beruházásokkal” – mondta az egyik magas rangú tisztviselő a brüsszeli lapnak.