További 63 milliárd forinttal gyarapodott a lakossági értékpapírszámlák egyenlege októberben, a félszázalékos bővülést követően már 13 252 milliárd forint pihen rajtuk
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. A háztartások értékpapírvagyona ezzel harmadik egymást követő hónapban döntött csúcsot, az újabb rekord az előzőeknél lényegesen szerényebb tranzakciók mellett, negatív hozamkörnyezetben született. A kisbefektetők októberben 84 milliárd forintért vásároltak különféle befektetési termékeket, ez a szeptemberi mennyiség mintegy fele, az augusztusinak pedig alig több, mint harmada. Az árfolyammozgások ezúttal ráadásul nem álltak a lakosság oldalára, a nyár végi 51, illetve a kora őszi 19 milliárd forintos emelkedéssel szemben októberben 21 milliárd forint illant el a számlákon felhalmozott hozamokból.
A korábbi trendeknek megfelelően
továbbra is az állampapír a favorit, ezekből ezúttal 60 milliárd forint értékben táraztak be. A hosszú lejáratú forintkötvényekből 120 milliárd forinttal, a devizában kibocsátottakból pedig 6 milliárd forinttal növelték kitettségüket, a MÁP Plusszal aligha versenyképes, egy évnél rövidebb lejáratú forintalapú papírokból viszont 66 milliárd forint értékben váltottak vissza.
A hónap végén már közel 8800 milliárd forinttal finanszírozta az államadósságot a lakosság, amely – meglehetősen konzervatív módon – befektetéseinek kétharmadát tartja állampapírban.
Egyre népszerűbbek a befektetési alapok is, a portfóliómenedzsereknél ezúttal 26 milliárd forint friss megtakarítást helyeztek el, többet, mint az előző két hónapban együttvéve. A befektetési jegyek iránti nagyobb étvágyat az előző hónapok szép hozameredménye is táplálhatta, októberben viszont már szerény, négymilliárd forintos árfolyamveszteséggel kellett beérniük a háztartásoknak.
A tőzsdét ezzel szemben látványosan kerülte a lakosság, amely alig 300 millió forintot vitt a részvénypiacra októberben.
Ez igen éles kontraszt az előző hónaphoz képest, amikor még 25 milliárd forint friss tőkével igyekeztek meglovagolni a piaci hullámokat. Legutóbb a pandémiás pánik kitörésekor, februárban fordultak el ennyire szembeötlően a részvénypiactól a háztartások. Hozameredményeiken a befektetések visszavágása sem sokat javított, a szeptemberi 27 milliárd forint után újabb 19 milliárd forintot veszítettek a parketten. A tőzsdézéssel már-már hagyományosan hadilábon áll a lakosság, amely hiába költött január óta 183 milliárd forintot részvényekre, idén már 233 milliárd forintot bukott rajtuk, ezzel portfóliójuknak már kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a tőzsdei befektetések.
Csúcson a befektetési alapok vagyona
A jegybanki statisztika szerint 1,1 százalékkal, 7713 milliárd forintra gyarapodott a befektetési alapok eszközértéke októberben. Ezzel nemcsak a pandémia előtti, januári szinteket hagyta le, de egyben új csúcsra emelkedett a profi vagyonkezelőknél fialtatott Az alapkezelőkhöz 101 milliárd forint friss forrás érkezett a hónap során, ebből a kedvezőtlen árfolyammozgások 18 milliárd eurót csíptek le. A részvényalapokba 39 milliárd forintot helyeztek el a befektetők, a jelentős friss forrás a hozamok csökkenését is ellensúlyozni tudta, így 1275 milliárd forinttal ugyancsak rekordszintre nőtt az itt kezelt állomány. A kötvényalapok 15 milliárd forintos befizetés után átlépték az 1500 milliárd forintos eszközértéket, a 22 milliárd forintos beáramlást követően nőtt a vegyes alapok vagyona is. A legjobb hónapot az ingatlanalapok könyvelhették el, mert a 29 milliárd forintos tőkebeáramlás mellett a hozamok is növelték a befektetések értékét, összesen 2248 milliárd forintra.
