Történelmi pillanat: videón az első mozdony a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszán – "Volt olyan gyorsulás, hogy csak úgy porzott utánuk a töltés"
Október 21-én reggel nyolckor egy rövid, de annál fontosabb mozdulattal életre kelt a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza: felkapcsolták a feszültséget a felsővezetékre. A Dunavarsány és Kunszentmiklós közötti részen próbaüzembe állt két Gigant mozdony, a MÁV 150-es vonalán végigdübörögve Taksonyig és vissza. A hatalmas járművek – és nem kis mértékben a vezetőik – egész napos tesztekkel próbálták a frissen felújított pályát.
Egy, a helyszínen járt vasútbarát beszámolója szerint a gépek „úgy repkedtek föl-alá, hogy a csavarkapcsokat majdnem szétszaggatták”, miközben a porfelhő mögött a zúzottkő ágyazat is csak úgy porzott.
Egy Nohab is próbálta tartani a tempót, kevés sikerrel. A Gigantok ereje a modernizált pályát hivatott próbára tenni – és ez mostanra bírja is a gyűrődést.
A vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád-Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagysebességű vasút jön létre.
Kereskedelmi csomóponttá teszi hazánkat a Budapest-Belgrád vasútvonal
A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.
Történelmi pillanat: átadták a Budapest–Belgrád vasútvonal teljes szakaszát Szerbiában, nem akárki utazott az első vonaton – fotók
Sikeresen tesztelték a Budapest–Belgrád vasútvonal szabadkai részét.
A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8–9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban.
A magyar szakasz kivitelezését a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok
- több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát,
- 225 ezer köbméter betonalapot;
- és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukba.
A fejlesztés pedig látszólag a végéhez közeledik: a próbamenetek után jöhet a műszaki átadás, majd a forgalomba helyezés.
Ha minden a tervek szerint halad, 2026 tavaszán már nemcsak Gigantok dübörögnek majd a síneken, hanem megindulhat a rendszeres személy- és teherszállítás is.
A vasútvonal akkor teljes hosszában, Budapesttől Belgrádig, 350 kilométeren válik járhatóvá, lezárva egy évtizedes tervezés és kivitelezés szakaszát.
A mostani próbák tehát nem pusztán technikai tesztek: a projekt befejezésének előszelét jelentik. A Gigantok dübörgése nemcsak a vasútbarátoknak szól – hanem egy új korszak előhangja a magyar és balkáni vasúti közlekedésben.
Startra kész Szerbiában a Budapest–Belgrád vasút – ezt tudni a magyar szakaszról
Szerbiában 500 kilométernyi vasúti pálya felújításán dolgoznak, a hálózatot 2030-ra Európa-kompatibilissé kívánják fejleszteni. Pillanatokon belül át kívánják adni a Budapest–Belgrád vasút szerbiai szakaszát, amelyet hamarosan a magyarországi is követhet. A szerbiai vasútfejlesztések részleteibe az ország építési, szállítási és infrastruktúra-minisztériumának államtitkára, Lálity Urbán Emese avatott be a Hungrail konferenciáján.
