MI: barát vagy ellenség? – a digitalizáció magyar helyzete
Magyarország 2020-ban dolgozta ki mesterségesintelligencia-stratégiáját, amelyet a kormány azóta határozatokkal is megerősített, ám a megvalósítás ütemét az elmúlt évek nemzetközi válságai, köztük az ukrajnai háború és az energiakrízis lassították. Most azonban ismét lendületet kap a digitalizációs folyamat. A kormány és az iparági szereplők célja, hogy az ország három kulcsterületen is regionális pozíciót építsen ki az MI-alapú fejlesztésekben.
A stratégiai célkitűzések közé tartozik az adatközpontok és adattárolási szolgáltatók telepítésének ösztönzése, a robotika és automatizált ipari rendszerek fejlesztése, valamint a digitális örökségvédelem és adat-nyomonkövetés, amelyben a Magyar Nemzeti Levéltár jelentős szerepet vállal. A digitalizáció kormányzati szinten immár nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem a versenyképesség alapfeltétele. Palkovics László hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használata nem veszély, hanem lehetőség: aki nem foglalkozik vele, az lemarad, de aki integrálja a működésébe, az új növekedési pályára állhat.
Digitalizáció a gazdaság szolgálatában
A rendezvény egyik fő témája a DIMOP Plusz program volt, amelynek célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások digitális felkészültségét növelje, és elősegítse a technológiai átállást. A konstrukciók között szerepel a vállalkozások digitális transzformációjának támogatása, az oktatásinformatika és digitális készségfejlesztés, valamint a közszolgáltatások digitalizálása. A program az uniós forrásokból elérhető több mint 800 milliárd forintos keretből biztosít forrásokat, amelyből 160 milliárd kifejezetten a vállalati digitalizációt célozza.
A cél, hogy a magyar gazdaság minden ágazata részesüljön a fejlesztések előnyeiből, és a digitalizáció ne csak néhány kiemelt szereplő privilégiuma legyen.
A Belügyminisztérium részéről felszólaló Belényesi László helyettes államtitkár elmondta, hogy a program következő szakaszában két új prioritás is megjelenik, amelyek kifejezetten a kkv-k innovációját és ágazati integrációját támogatják majd. Hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nem opció, hanem alapfeltétel: a fejlett technológiák alkalmazása nélkül a magyar vállalatok nem tudnak tartós versenyelőnyt elérni.
Az IVSZ saját kezdeményezése, az AI Kompetencia Központ szintén a vállalati innovációt hivatott támogatni, a szolgáltatást a magyar kis- és középvállalkozások térítésmentesen vehetik igénybe. A 2025 októberében induló hároméves projekt célja, hogy az MI-fejlesztők, szoftverfejlesztő cégek és felhasználó vállalatok között tudásmegosztás és együttműködés jöjjön létre. A központ a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges tudás, eszközök és jogi keretek megerősítését szolgálja, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a cégek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a technológiák integrálásában. Az IVSZ a hazai informatikai szektor szakmai ernyőszervezeteként nem versenytársként, hanem partnerként kívánja támogatni a többi digitális fejlesztési projektet, együttműködve a Digital Innovation Hubokkal és az uniós EDIH-hálózattal.
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban folyamatosan nő: az IKT-szektor évente több mint 6 százalékos növekedést mutat, és a hazai foglalkoztatottak közel ötöde már ebben a szegmensben dolgozik. A kormány és az iparág közös célja, hogy ez az arány ne csak mennyiségben, hanem minőségben is bővüljön: a magasabb digitális intenzitású vállalatok számának növekedése, a fejlett technológiák szélesebb körű alkalmazása és a digitális szolgáltatások elérhetősége hozzájárulhat a magyar gazdaság termelékenységének javulásához.
A digitalizáció ugyanakkor nemcsak a technológiáról szól, hanem az emberi tényezőről is. Az IVSZ hangsúlyozta, hogy az MI nem az emberi munkaerő kiváltását, hanem annak támogatását szolgálja. A humán tudás, a szakmai tapasztalat és az adatvezérelt döntéshozatal együtt adhatja meg azt a versenyelőnyt, amelyre a magyar vállalkozásoknak szükségük van.
Az AI önmagában nem jelent hátrányt. Az jelent hátrányt, ha nem foglalkozunk vele
– mondta a kormánybiztos.
A most induló projektek és fejlesztések közös célja, hogy Magyarország ne csupán alkalmazója, hanem alakítója legyen az európai mesterségesintelligencia-ökoszisztémának. Az IVSZ, a DIMOP Plusz és a kormányzati szereplők együttműködése révén olyan tudásközpont és vállalati hálózat jöhet létre, amely hosszú távon is fenntartható digitális fejlődést alapoz meg. Az AI Kompetencia Központ nemcsak a technológiai innovációt ösztönzi, hanem azt a szemléletet is, amely a digitalizációt a gazdasági növekedés és a társadalmi modernizáció természetes részévé teszi Magyarországon.
