Növeli exportját az OPEC

Az OPEC-olajkosár ára húsz munkanapon át 28 dollár fölött volt, ezért tegnap -- előzetes ígéreteikhez híven -- a szervezet vezetői bejelentették, hogy a mostani napi 26,2 millió hordóról 500 ezer hordóval növelik együttes exportjukat. A legutolsó, pénteki -- azaz a huszadik -- kereskedési nap 30,91 dolláros átlagárat hozott. Az ármechanizmusról a világ olajkínálatának bő harmadát adó kartell márciusban döntött. Akkor egyben arról is határoztak, hogy ha az olajkosár ára legalább tíz kereskedési napig 22 dollár alatt marad hordónként, automatikusan napi 500 ezer barrellel visszafogják kínálatukat.



A mostani magas árak dacára nem irreális, hogy jövőre érezhetően olcsóbb legyen az olaj, mert -- mint érdeklődésünkre szakmai körökben elmondták -- a hónapok óta tartó árcsúcs mögött a beszerzések spekulációs késleltetése áll. Amint azonban a jelenleginél egy kicsivel is alacsonyabbra esnek az árak, már az importőrök feltöltik a készleteket, így eltűnik a piacról az erős kereslet, még alacsonyabbra nyomva az ellenértéket.



Nagyon valószínű, hogy a tegnap bejelentett kínálatbővítést beszerzési boom követi, hiszen az idén ez már a negyedik eset, hogy az OPEC emeli együttes kiviteli kvótáját. (Mint a Reuters emlékeztet, a legutóbbi, napi 800 ezer barreles növelésre október elejétől került sor.)



A CGES elemzőcég közelmúltban közzétett előrejelzése szerint az OPEC olyan mértékben kénytelen bővíteni kínálatát, amely a jövő évben 12 dolláros olajárhoz vezet, hacsak nem csökkenti kínálatát még időben napi 1,8 millió barrellel. (Ezen aggodalmát hétfőn Bijan Namdar Zanganeh iráni olajminiszter is kifejtette a helyi, Resalat című napilapban.)



Bár a hazai olajipari körök is a jelenleginél olcsóbb olajra számítanak, az említett ármechanizmus vélhetőleg megakadályozza majd az árak túl mélyre csúszását.



Megjegyzendő, hogy a mostanság történelmi csúcsként, öböl-háborús szintként emlegetett jegyzések korántsem olyan "veszélyesek", mint a tíz évvel ezelőttiek voltak. Ha ugyanis letisztítjuk az árakról az inflációs hatást, a mostani, 31 dolláros olajár 1990-re visszavetítve csak mintegy 22 dollár lenne, vagy fordítva: az Öböl-válság 34 dolláros árcsúcsa összehasonlító áron ma 49 dollár lenne! (Mint emlékezetes, a háborús árrekord előtt volt egy 14 dollár körüli mélypont is, ami mai áron 20 dollárnak felel meg.)



A tőzsdék, elébe menve a kartell tegnapi bejelentésének, már a hét első tőzsdenapján árfolyamnöveléssel jutalmazták azon cégeket, amelyek profitálnak az olaj ellenértékének eséséből, és árfolyamcsökkenéssel büntették azokat, amelyek most rosszabbul járnak. Így az utóbbiak közé tartozó olajtermelő társaságok többsége gyengébben szerepelt (a BP Amoco például 2,2 százalékkal csökkent, a Shell féllel), míg a kisebb üzemi költségre számító felhasználók (a légitársaságok és a petrolkémiai ipar) jobban.



Az OPEC-tagok eltérő energiával tudják magukat a mostani exportnövelésbe belevetni. Többségük már most is kapacitása felső határán termel, ám gazdaságuk kisebb, de inkább nagyobb olajfüggősége miatt igyekszenek minél több energiahordozót eladni. Néhány napja Irak az olajpiacról való november 1-jei kivonulásával fenyegetőzött arra az esetre, ha az ENSZ nem járul hozzá, hogy az olajat élelmiszerért porgram keretében exportált olaja árát valamely dollártól eltérő valutában kérhesse. Ekkor Szaúd-Arábia rögtön felajánlotta, hogy pótolja az Irak miatt majd hiányzó napi 2,3 millió hordót, de elemzők rámutattak: ha így tesz, már nemigen lesz képes akár még az OPEC-kvótabővítésből is kivenni a részét.



A kérdés ezen formája azonban egyelőre lekerült a napirendről: Irak megkapta az engedélyt az euróban való exportálásra, ám közölte, hogy még pár napig mégiscsak jó lesz az ellenség valutája (a dollár), s vevői is jelezték, hogy probléma nélkül tudtak dollárhitellevéllel fizetni.



(Egy vevő szerint az iraki állami olajcégnek, a Somónak nem volt elég ideje átállni az euróelszámolásra, ennek megtörténte után pedig a nem eurózóna kereskedőinek fájhat majd a feje. A kérdésben tegnap délután is egyeztettek Irak és az ENSZ illetékesei.)



Szaúd-Arábia mellett Algéria, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is jelezte, hogy növeli kivitelét, a többiek már most is teljes gőzzel termelnek a világ napi 76 millió hordó forgalmú piacán. A kartell egyébként november 12-én összeül, hogy áttekintse az olajpiaci helyzetet.

Két százalékkal bővül az olaj világpiaca Mától napi 500 ezer barrellel több olajat dob a piacra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), hogy a kínálat bővítésén keresztül segítse az árak csökkentését. A kartell részéről az idén ez már a negyedik exportnövelés, amitől az elemzők a nagy olaj-, illetve üzemanyag-felhasználó társaságok üzemi költségei csökkentését várják. B. H. L.-->