A karácsonyt megelőzően halvásár az idén nem volt a fővárosi Nagykőrösi úti nagybani piacon, déligyümölcsökből viszont bő kínálatot nyújtottak a nagykereskedők, s kisebb mértékű túlkínálat volt fenyőfákból -- mondta érdeklődésünkre Kékedi Tibor, a Budapesti Nagybani Piac Rt. vezérigazgató-helyettese. A nagyvárosok főterein, főútvonalain és a bevásárlóközpontoknál, továbbá a piacokon még látványosabb a túlkínálat, egyes körzetekben hegyekben áll a fenyőfa, ennek egy része valószínűleg ma és holnap engedményes áron mégiscsak elkel.
December 5-től tegnap délutánig több mint 155 ezer fenyőt hoztak fel döntően a termelők, ezek csaknem 233 ezer folyómétert tettek ki. A választék, amely 6-7 alapfajtából áll, a szokottnál szintén jobb.
A fák többsége nagybani értékesítésben kelt el, de a budapesti és a környékbeli kiskereskedők mellett a BKV-busszal kiutazó lakosság egy része is itt vásárolhatott, illetve vásárolhat pénteken és szombaton este akár sötétedésig is, nagybani árakon (ellentétben a zöldség-gyümölcs árukkal, amelyeket mindkét napon 13 óráig árusítanak). A fák zömét a fenyőnevelésre, -szaporításra évekkel ezelőtt berendezkedett kisvállalkozók hozták fel, mellettük jelentős szerepük volt az erdészeteknek is.
A nagybani piac árairól a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az adásvétel -- még a kereskedők között is -- többnyire darabárura folyt, de az elszámolás alapja a méterár. A legolcsóbb ez évben is a lucfenyő volt, aminek métere 200-250 forint között kelt el, az erdei- és az ezüstfenyőért 1000-1200 forintot kértek a termelők, míg a Douglas, illetve a Normand fenyőért 1500-2000 forintot fizettek a vevők. A gyökeres fenyőket természetesen darabra adták-vették 2000 és 3000 forint közötti áron. A piacon kisebb mennyiségben megjelent a dán, osztrák és szlovén importból származó fenyőfa is, ezeket a hazaiakéhoz hasonló árakon adták.
Az 5000 tonnás szaloncukorpiacon osztoztak Kemény árverseny az édességpiacon
A fogyasztók szemszögéből az idén is megfelelő árumennyiséget dobott a piacra decemberre a hazai édesipar. Szaloncukurból, karácsonyi függelékekből, Mikulás- és más figurákból nagy választékot teremthetett a kereskedelem -- mondta érdeklődésünkre Halbritter Mátyás, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a Győri Keksz Kft. elnöke. Pontos felmérés nem készült, de ez évben mintegy 5000 tonna szaloncukrot gyártott az ipar, ez 4-5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A decemberi szezonális áruk közül a szaloncukor jelent viszonylag nagy mennyiséget, ami egyik évről a másikra csak néhány százalékkal növekszik. Az idén is van olyan gyártmány, amelyet nem szaloncukornak neveznek, de ahhoz hasonlóan kerül forgalomba, ilyen a kézzel gyártott konyakmeggy.
Az édességgyártók részben a szaloncukrok beltartalmának változtatásával, például a zselés cukrok mellett eltérő ízek alkalmazásával, a csomagolás korszerűsítésével vagy éppen egyszerűsítésével próbálták a választékot növelni.
A kisebb keresetű fogyasztók számára, a díszdobozos csomagolás mellett, a korábbinál nagyobb arányban töltöttek szaloncukrot 400, illetve 700 grammos tasakokba. A szervezet elnöke szerint a díszdobozos cukrok mellett átmenetileg feltétlen szükség van az egyszerűbb csomagolásúakra, ilyenek az elmúlt években alig voltak a piacon. A fogyasztók ugyanis ezt igényelték. Az ilyen szaloncukrok ipari átadási ára -- a 10-15 évvel ezelőttihez hasonló színvonalű, de viszonylag díszes dobozba csomagoltakéhoz képest -- 10-15 százalékkal alacsonyabb.
A szaloncukoréhoz hasonló versenyfutás létezik a virslipiacon. Erre viszont nem kizárólag a túlkínálat, hanem -- állítják gyártói körökben -- inkább a néhány nagykereskedelmi hálózat részéről megnyilvánuló árletörési törekvés jellemző. Jankó Ferenc, a Magyar Húsipari Szövetség elnöke elmondta: bár hivatalos összesítésük nincs, a cégek mintegy 3000 tonna virslit szándékoztak piacra dobni. Ennek jelentős részét közvetlenül a karácsony előtti napokban leszállították, de a két ünnep között szintén folyik gyártás.
Több cégnél zavaró körülményként említették: létezik olyan nagykereskedelmi lánc, amely olyan alacsonyra szállította le a termék fogyasztói árát, amelyért képtelenség elfogadható minőségű virslit készíteni. Jankó Ferenc szerint 300 forint alatti áron csak jelentős veszteséggel lehet a terméket forgalomba hozni -- a szövetség alelnökei, illetve a húsipari cégek kereskedelmi vezetői jelezték ezt számára. Arról azonban nem tudnak, hogy az ipar cégei közül melyik vállalkozik (ha vállalkozik) egészen olcsó virsli gyártására. Azt sem lehet tudni, hogy a kereskedelmi cégek az áron aluli értékesítésre mennyit áldoznak, vagy költenek-e egyáltalán.
A győri Ringa Rt. -- amelynek vezérigazgatója Jankó Ferenc -- ezekre az ünnepekre 6-7-féle változatban összesen 250 tonna virslit gyártott, és még a műbeles árunál sem kapcsolódtak be a kereskedelmi árharc "támogatásába".
Nem hajlandók a minőséget rontó, tisztességtelen vevőkiszolgálásba belemenni -- mondta Zám András, a gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója. Kizárólag a saját maguk számította átadási áron szállítanak, és az áruk időarányosan így is fogynak. Ez az ár jóval magasabb, mint például a nagyobb láncok akciós árai. A kombinát ugyancsak féltucatnyi formában készít virsliket, a kereskedelmi cégek -- a csaknem egy éve megkötött szerződések alapján -- már "lehívták" tőlük a 2000. decmberre megrendelt mintegy 40 tonna virsli nagy részét. A két ünnep között már csak az utólagos megrendelések kielégítésén dolgoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.