A karácsonyt megelőzően halvásár az idén nem volt a fővárosi Nagykőrösi úti nagybani piacon, déligyümölcsökből viszont bő kínálatot nyújtottak a nagykereskedők, s kisebb mértékű túlkínálat volt fenyőfákból -- mondta érdeklődésünkre Kékedi Tibor, a Budapesti Nagybani Piac Rt. vezérigazgató-helyettese. A nagyvárosok főterein, főútvonalain és a bevásárlóközpontoknál, továbbá a piacokon még látványosabb a túlkínálat, egyes körzetekben hegyekben áll a fenyőfa, ennek egy része valószínűleg ma és holnap engedményes áron mégiscsak elkel.
December 5-től tegnap délutánig több mint 155 ezer fenyőt hoztak fel döntően a termelők, ezek csaknem 233 ezer folyómétert tettek ki. A választék, amely 6-7 alapfajtából áll, a szokottnál szintén jobb.
A fák többsége nagybani értékesítésben kelt el, de a budapesti és a környékbeli kiskereskedők mellett a BKV-busszal kiutazó lakosság egy része is itt vásárolhatott, illetve vásárolhat pénteken és szombaton este akár sötétedésig is, nagybani árakon (ellentétben a zöldség-gyümölcs árukkal, amelyeket mindkét napon 13 óráig árusítanak). A fák zömét a fenyőnevelésre, -szaporításra évekkel ezelőtt berendezkedett kisvállalkozók hozták fel, mellettük jelentős szerepük volt az erdészeteknek is.
A nagybani piac árairól a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az adásvétel -- még a kereskedők között is -- többnyire darabárura folyt, de az elszámolás alapja a méterár. A legolcsóbb ez évben is a lucfenyő volt, aminek métere 200-250 forint között kelt el, az erdei- és az ezüstfenyőért 1000-1200 forintot kértek a termelők, míg a Douglas, illetve a Normand fenyőért 1500-2000 forintot fizettek a vevők. A gyökeres fenyőket természetesen darabra adták-vették 2000 és 3000 forint közötti áron. A piacon kisebb mennyiségben megjelent a dán, osztrák és szlovén importból származó fenyőfa is, ezeket a hazaiakéhoz hasonló árakon adták.
Az 5000 tonnás szaloncukorpiacon osztoztak Kemény árverseny az édességpiacon
A fogyasztók szemszögéből az idén is megfelelő árumennyiséget dobott a piacra decemberre a hazai édesipar. Szaloncukurból, karácsonyi függelékekből, Mikulás- és más figurákból nagy választékot teremthetett a kereskedelem -- mondta érdeklődésünkre Halbritter Mátyás, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a Győri Keksz Kft. elnöke. Pontos felmérés nem készült, de ez évben mintegy 5000 tonna szaloncukrot gyártott az ipar, ez 4-5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A decemberi szezonális áruk közül a szaloncukor jelent viszonylag nagy mennyiséget, ami egyik évről a másikra csak néhány százalékkal növekszik. Az idén is van olyan gyártmány, amelyet nem szaloncukornak neveznek, de ahhoz hasonlóan kerül forgalomba, ilyen a kézzel gyártott konyakmeggy.
Az édességgyártók részben a szaloncukrok beltartalmának változtatásával, például a zselés cukrok mellett eltérő ízek alkalmazásával, a csomagolás korszerűsítésével vagy éppen egyszerűsítésével próbálták a választékot növelni.
A kisebb keresetű fogyasztók számára, a díszdobozos csomagolás mellett, a korábbinál nagyobb arányban töltöttek szaloncukrot 400, illetve 700 grammos tasakokba. A szervezet elnöke szerint a díszdobozos cukrok mellett átmenetileg feltétlen szükség van az egyszerűbb csomagolásúakra, ilyenek az elmúlt években alig voltak a piacon. A fogyasztók ugyanis ezt igényelték. Az ilyen szaloncukrok ipari átadási ára -- a 10-15 évvel ezelőttihez hasonló színvonalű, de viszonylag díszes dobozba csomagoltakéhoz képest -- 10-15 százalékkal alacsonyabb.
A szaloncukoréhoz hasonló versenyfutás létezik a virslipiacon. Erre viszont nem kizárólag a túlkínálat, hanem -- állítják gyártói körökben -- inkább a néhány nagykereskedelmi hálózat részéről megnyilvánuló árletörési törekvés jellemző. Jankó Ferenc, a Magyar Húsipari Szövetség elnöke elmondta: bár hivatalos összesítésük nincs, a cégek mintegy 3000 tonna virslit szándékoztak piacra dobni. Ennek jelentős részét közvetlenül a karácsony előtti napokban leszállították, de a két ünnep között szintén folyik gyártás.
Több cégnél zavaró körülményként említették: létezik olyan nagykereskedelmi lánc, amely olyan alacsonyra szállította le a termék fogyasztói árát, amelyért képtelenség elfogadható minőségű virslit készíteni. Jankó Ferenc szerint 300 forint alatti áron csak jelentős veszteséggel lehet a terméket forgalomba hozni -- a szövetség alelnökei, illetve a húsipari cégek kereskedelmi vezetői jelezték ezt számára. Arról azonban nem tudnak, hogy az ipar cégei közül melyik vállalkozik (ha vállalkozik) egészen olcsó virsli gyártására. Azt sem lehet tudni, hogy a kereskedelmi cégek az áron aluli értékesítésre mennyit áldoznak, vagy költenek-e egyáltalán.
A győri Ringa Rt. -- amelynek vezérigazgatója Jankó Ferenc -- ezekre az ünnepekre 6-7-féle változatban összesen 250 tonna virslit gyártott, és még a műbeles árunál sem kapcsolódtak be a kereskedelmi árharc "támogatásába".
Nem hajlandók a minőséget rontó, tisztességtelen vevőkiszolgálásba belemenni -- mondta Zám András, a gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója. Kizárólag a saját maguk számította átadási áron szállítanak, és az áruk időarányosan így is fogynak. Ez az ár jóval magasabb, mint például a nagyobb láncok akciós árai. A kombinát ugyancsak féltucatnyi formában készít virsliket, a kereskedelmi cégek -- a csaknem egy éve megkötött szerződések alapján -- már "lehívták" tőlük a 2000. decmberre megrendelt mintegy 40 tonna virsli nagy részét. A két ünnep között már csak az utólagos megrendelések kielégítésén dolgoznak.